Hasonló cikkek
A Román Posta Rt. az 1990/31-es törvény előírásai szerint létesített országos vállalat, részvényeinek 75 százalékát a román állam, 25 százalékát pedig a Proprietatea befektetési alap birtokolja. A Romániában legnagyobb számú alkalmazottat foglalkoztató cég kizárólag gazdasági tevékenységet folytat, jövedelmét kereskedelmi szerződések alapján saját maga valósítja meg. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás értelmében Románia több állami cég privatizációját vállalta, ennek eredményeként (is) lényeges változások következtek be a Román Posta Rt. életében, amelyek minden megyében éreztették hatásukat. A Kovászna Megyei Postahivatal múltjáról és jelenéről Benedek Csilla igazgatónőtől, valamint Vántsa Katalintól, a kézdivásárhelyi hivatal vezetőjétől érdeklődtünk.
A kelet-közép-európai folyamatokkal megegyező módon a román postából is kivált a távközlés, így a posta mai tevékenysége részben a klasszikus postai küldemények (levél, csomag, szórólap, újságok stb.), részben újfajta információhordozók (CD-k, kazetták) szállítására korlátozódik, míg a pénzátutalás rendszere átvette a korszerű, nyugati online mintákat. Ilyenek a címzetthez az összeget igen rövid időn belül eljuttató szolgáltatások, például a Western Union, az Eurogiro és más szolgáltatások.
A távközlési minisztérium közleményei arról tájékoztatták az ország lakosságát, hogy a román kormány privatizálni szeretné a vállalatot, de 2013-ban el kellett halasztani a kiírást, miután a mintegy 200 millió lejes (44 millió euró) adósságot felhalmozott vállalat 51 százalékos részvénycsomagjára nem akadt érdeklődő. Az átszervezésnek köszönhetően a cég 5 millió euró nyereséggel zárta a 2013-as évet, 2014-ben pedig 6,5 millió nyereséget tudott felmutatni, tehát jó irányba halad. A 2014 őszén meghirdetett versenytárgyalásra egyedüli érdeklődőként a belga Bpost vállalat jelentkezett, így a román távközlési miniszter szerint velük ülnek tárgyalóasztalhoz. A miniszter nem közölt határidőt azzal kapcsolatban, hogy mikorra várható döntés a belgák ajánlatáról, amelyet később elemeznek majd. A miniszter szerint a román postának 100 millió euró tőkére van szüksége ahhoz, hogy versenyképes vállalattá váljon, de ennyi pénzt a román állam nem tud ráfordítani, ezért a privatizáció az egyedüli járható út – áll a közleményben.
A Román Posta Rt. decemberi közleménye arról tájékoztat, hogy a postavállalat 2014-ben 390 millió lejjel (87,8 millió euróval) járult hozzá az állami költségvetéshez, ami rekordösszegnek számít, figyelembe véve az előző évek leépítéseit, amelyek csökkentették a fizetések után történő adóbefizetéseket. Ebből az összegből 22 százalék a kereskedelmi szerződések áfabefizetéséből származik. A közlemény szerint a román posta – évi több mint 1,2 milliárd lej forgalmával – élen jár a postai szolgáltatások piacán, több száz millió küldeményt továbbít és oszt szét, továbbá havonta ötmillió nyugdíjashoz hordja ki a pénzbeli juttatást.
Postai szolgáltatások Háromszéken
Magyarország területén a fő postai útvonalak a 18. század első felében alakultak ki. A kezdetben 17 állomással működő postai útvonal a Budapest–Kecskemét–Szeged–Temesvár–Lugos–Szászváros–Nagyszeben–Brassó irányt követte. Ennek a főútvonalnak mellékágaként működött a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely-vonal. Sepsiszentgyörgyön 1835-ben létesült postahivatal. Kézdivásárhelyről nem találtunk pontos adatot a postahivatal létesítéséről, de a postamesterek létezéséből arra lehet következtetni, hogy a céhes városban is a sepsiszentgyörgyivel körülbelül azonos időben már működött ilyen intézmény. A XIX. század elejére a Szarvas Fogadó helyére emelték – kifejezetten posta és távirda számára – azt az épületet, amelyben ma is működik a hivatal.
A postán történő információszolgáltatás módja arról győzött meg minket, hogy ennél a hatalmas, országos lefedettségű vállalatnál – a többi romániai állami céghez hasonlóan – még mindig nagyfokú a rendszerváltás előttről örökölt centralizmus: a kézdivásárhelyi postahivatal vezetője a megyei igazgatóhoz küldött, a megyei hivataltól a bukaresti központhoz irányítottak, az ottani közönségkapcsolati szolgálat pedig alig nyújtott konkrét adatokat a Kovászna megyei postaszolgáltatások helyzetéről. Ehelyett a honlapon található évi jelentéseket ajánlotta figyelmünkbe. A gondot az jelenti, hogy az utolsó hozzáférhető évi jelentés 2012-ből való, a Román Posta Rt.-nél pedig 2013-ban következtek be a legradikálisabb változások: a cég ugyanis ebben az évben 32 ezerről 27 ezerre csökkentette alkalmazottainak számát, a fiókokét pedig 7 100-ról közel 5 700-ra.
Kovászna megyében 2011. január 10-től postai kirendeltségekké alakították át az ozsdolai, az uzoni és a zabolai hivatalokat, 2013. január 10-től pedig a megyeközpontban következtek be változások: megszűnt a Szemerja negyedi 2-es számú postahivatal, az állomás negyedi 3-as számú hivatalt pedig kirendeltséggé minősítették át – tudtuk meg a közönségszolgálattól.
A posta régi vezetőinek nyilatkozataiból arról tájékozódtunk, hogy Kovászna megyében a postának 2009-ben 400 alkalmazottja volt. A 2011-ben és 2013-ban bekövetkezett átszervezések és leépítések következtében 2014 végére 234-re mérséklődött az alkalmazottak száma. Megyei szinten 2013-ban 84 személyt építettek le, Kézdivásárhelyen húszról a jelenlegi tizennégyre csökkent az alkalmazottak száma – tudtuk meg.
Vántsa Katalin, a kézdivásárhelyi hivatal vezetője szerint ilyen kevés alkalmazottal nehezen tudnak minőségi munkát végezni. A mi tapasztalataink szerint is hatalmas sorok vannak a kézdivásárhelyi postán, a kliensek emiatt folyamatosan elégedetlenkednek. Az ingatlan a város tulajdonában van, a posta csak bérli az épületet, talán ennek is tulajdonítható, hogy az utóbbi években semmiféle javítás nem történt itt. Ha belépünk az épületbe, úgy érezzük, mintha a XX. század közepén megállt volna az idő: az ajtó- és az ablakkeretek régiek, repedezettek, a terem huzatos, füstszag ivódott a falakba, a régi cserépkályhákban fával tüzelnek, az alkalmazottak hordják be a fát, ők gyújtanak be, takarító nincs a leépítések óta. A közönségszolgálat tájékoztatása szerint a posta Kovászna megyében tavaly 1 025 619 levelet továbbított. Benedek Csilla igazgató véleménye szerint talán 2013-tól kezdődően átértékelődött a megye lakosainak levelekhez és képeslapokhoz való viszonya, ez különösen a nagy ünnepek alkalmával érhető tetten, így az utóbbi években nőtt a posta által továbbított magánlevelek aránya.
– Igyekszünk a kliensek kedvében járni. Ízléses, művészi képeslapokat biztosítunk az érdeklődőknek, a választék sokkal nagyobb most, mint az előző években. Helyi kezdeményezéseket is kivitelezünk a megyei postahivatal keretében: a Gábor Áron-emlékév nyitánya alkalmából március 15-én Gábor Áron portréjával ellátott bélyegzőt használt a román posta sepsiszentgyörgyi központi hivatala – részletezte Benedek Csilla.
A bélyegzőn a Gábor Áron-emlékév, Sepsiszentgyörgy, 2014. 03. 15. felirat volt olvasható románul és magyarul. 2014. július 10-én, a Kálvin Napok alkalmával Kálvin János arcképe jelent meg a sepsiszentgyörgyi postahivatal bélyegzőjén, és Szent György Napra (április 24-én) is emlékbélyegzőt adtak ki Dózsa György (1514–2014) és Baróti Szabó Dávid (1739–2014) képmásával.
– A különleges ünnepi bélyegzőkkel elsősorban a gyűjtőknek próbáltak kedveskedni, de azok bármelyik érdeklődő számára elérhetőek voltak – zárta gondolatait az igazgatónő.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819