Hasonló cikkek
Kolumbán Csaba táncoktató sokakat megtanított a rock and roll, a hiphop, a latin vagy épp a csárdás alaplépéseire. Legkedveltebb táncstílus számára a tangó, azt vallja, hogy ez az egyik legszebb és legnehezebb tánc.
Milyen lehetőségei vannak a székelyudvarhelyieknek táncot tanulni? Mennyire divatos ma a jó öreg sasszé, és egyáltalán hol kamatoztathatják tudásukat a tánc szerelmesei, amikor a szórakozóhelyeken egyre inkább a gépiesített zenéé a főszerep? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
– Táncoskarrierje közel két évtizedes múltra nyúlik vissza. Milyen lehetőségek voltak Székelyudvarhelyen a 90-es évek elején a tánctanulást illetően?
– Gyakorlatilag ’89-ben kezdtem el táncot tanulni. Abban az időben egyetlen tánccsoport működött, ahol modern táncokat oktattak, ebbe a csoportba kerestek utánpótlást. Azért láttam szükségét annak, hogy megtanuljak táncolni, mert akkor nagy hangsúly volt ezen. Mindig irigykedve néztem a szórakozóhelyeken azokat, akik tudtak táncolni, és én is szerettem volna felvenni a versenyt velük. Ma már nem divat az, ha egy fiú tud táncolni, nem is olyan zenéket hallhatunk a szórakozóhelyeken.
A csapatba színpadi táncosként kerültem be. Három évig folyamatosan fellépésekre jártunk, különböző iskolai és városi eseményekre hívtak el bennünket. Aztán a tagok kezdtek lemorzsolódni, sokan közülünk elmentek külföldre dolgozni, tanulni. Akik maradtunk, szerettük volna fenntartani a csapatot, termet béreltünk az akkori Tanulók Házánál, és továbbra is versenyekre, fellépésekre jártunk.
A középiskola befejezése után kiköltöztem Magyarországra szerencsét próbálni. A kint töltött idő alatt Zoltán Erika tánciskolájában tanultam tovább táncolni. Hazakerülésem után, 1997-ben jött az első komolyabb megmérettetés, amikor meghirdettem az első kurzusomat. Ezen a kurzuson 88 táncolni vágyó idős és fiatal személy vett részt.
1998-ban a Magyar Akrobatikus Rock and Roll Szövetséggel közösen dolgoztam, így lettem a szövetség nemzetközi munkatársa. A tánctanulás egyfajta alapot nyújtott volna azok számára, akik szerettek volna táncművészeti főiskolákra felvételizni. Ennek keretében egy tánctanfolyamot is indítottunk, de sajnos senki nem próbálta meg a felvételit, így a kezdeményezés megszűnt. Időközben a városban zajló rendezvényeken vettünk részt, szórakoztattuk a nagyérdeműt.
– A tánc mindig szerves részét képezte életének, mégis egy közel tízéves kihagyás is bekövetkezett. Mi volt ennek az oka?
– Nagyon sok csoport esetében tapasztaltam azt a fajta hozzáállást, hogy az alapkurzus elvégzése után megelégednek a megszerzett tudással, és nem szeretnék továbbfejleszteni magukat. Éppen emiatt gyorsan is cserélődtek a csoportok, kevesen voltak, akikkel komolyan lehetett venni a táncoktatást.
A másik nagy gond az anyagi háttérrel volt. Nehéz volt megteremteni a megfelelő körülményeket: táncterem, fellépési kiadások, ruhák, kiegészítők stb. Egy idő után azt éreztem, hogy meghaladnak ezek a dolgok, és túlságosan sokat adok bele.
Sajnos 2006-ban egy komoly lábtörést is szenvedtem, tizennyolc hétig volt gipszben a lábam, következő évben pedig nyaki gerincsérvet állapítottak meg nálam, ami motorikus bénulást okozott, gyakorlatilag lebénultam. 2007-ben megműtöttek, és ahogy mondani szokás: a műtét is sikerült, és a páciens is túlélte. Mindezek a dolgok hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen hosszú szakmai szünetre kényszerültem, de örülök, hogy az élet úgy hozta, hogy visszatérhettem szenvedélyemhez. 2010-ben újrakezdtem a táncoktatást.
– Mit tapasztal, mennyire nyitottak a székelyudvarhelyiek a tánctanulásra? Jelenleg milyen korosztályú csoportokat tanít?
– Felépülésemet követően egy középkorú csoport kért fel arra, hogy táncot oktassak nekik, akik azóta is kitartóan járnak táncot tanulni. Van olyan csoportom is, ahová csak hölgyek járnak, de amúgy is nagyon jellemző, hogy a mai férfiak nem szívesen járnak táncórákra. Az állandó csoportjaim mellett ugyanakkor kisiskolás gyerekeket is oktatok hiphop stílusra, mindezt az Emő Fitt Move Club keretében.
A csoportos kurzusok mellett egyéni órákra is egyre nagyobb igény van. Sok olyan pár jár hozzám, akik esküvői nyitótáncot szeretnének megtanulni, ez értelemszerűen leginkább a nyári szezonra érvényes.
– Milyen táncstílusokat oktatott az elmúlt évek során?
– A társasági táncok nagyon sokféle stílusát oktatom, mint például keringők, tangók stb. Az 1920-as és 1970-es évek között megjelenő tánctípusokat is tanítom, például rock and rollt, swinget, latin táncokat; ezenkívül a vidékünkre jellemző táncok bizonyos része, a csárdás és a a sasszé is szerepel a palettán. Emellett a moderntánc-irányzatokat is megtanulhatják tanítványaim: diszkó, hiphop, break dance, electro boogie, popping, line dance.
– Milyen táncok iránt van leginkább érdeklődés?
– A latin táncok egyre inkább hódítanak. Az emberek nagyon megkedvelték ezeket a ritmusokat. A salsa, a bachata és a kizomba jelenleg a legnépszerűbb táncok. Persze olyanok is vannak, akik a klasszikus modern táncokat szeretnék elsajátítani.
Ami viszont eléggé jellemző, hogy hiába tanul meg valaki táncolni egy általam vezetett kurzuson, sok esetben nincs ahol ezt a tudást gyakorolja, bemutassa. Városunkban ugyanis nagyon kevés, mondhatni, alig van olyan hely, ahol élő zenés estéken lehetne részt venni.
– Melyik táncstílus a kedvence?
– Az örök kedvencem a tangó. Nagyon szeretem a tangó zenei hangzását, legyen az modern vagy régi, egyszerűen fülbemászó a ritmusa. A tangó az a tánc, amely a leginkább összehozza a táncpartnereket. A tangóban igazából négy fontos lépés van: a tisztelet, a bizalom, a felelősség és az odaadás. Ahhoz, hogy tangót tudjunk táncolni, meg kell ismernünk egymást, meg kell tanulnunk egymásra hagyatkozni.
„Hallani és érezni a másik lélegzetét és szívdobogását. A tangó három perc szerelem a táncosok között, de az élet végéig tartó szenvedély a tánc iránt.” Ezt az idézetet egy nagyon kedves táncospár hozta nekem, miután megtanítottam nekik a tangót.
– Mi az, amit a leginkább szeret a táncoktatásban? Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Azt szeretem a legjobban, hogy mindig új embereket ismerhetek meg a tánc által. Ahhoz, hogy valakit megtanítsak táncolni, meg kell ismernem őt. A táncórákon a gyakorlati oktatás mellett időt szánunk arra is, hogy beszélgessünk, ezáltal megismerem az emberek lelkét.
A tanítói szerep rengeteg sikerélménnyel jár együtt. Nagyon jó érzés, amikor egy botlábú személy az én segítségemmel önbizalmat gyűjt, és ha nem is profi táncosként, de mindenképp határozottabb emberként hagyja el a táncstúdiót.
A jövőben ugyanúgy szeretném folytatni a tanítást. Szeretném, ha visszatérhetnénk arra a pontra, ahol a tánc és a sport kettévált. Az lenne a csodálatos, ha azok is űzhetnék a táncot, akik nem akarnak versenyszerűen sportolni, akik számára saját maguk művelése a fontos, hiszen a tánc nagyon sok mindenben fejleszthet minket. Táncolni mindig, mindenkinek érdemes.
Néhány hónapja Hosszú Tímea székelyudvarhelyi hastáncoktatóval is beszélgettünk, a vele készült cikket itt olvashatják.
KOLUMBÁN CSABA
1974. október 24-én született Székelyudvarhelyen.
1997 óta foglalkozik táncoktatással.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819