Hasonló cikkek
Ahogyan egy híres felfedező mondta: a tenger végén nem feneketlen szakadék van, hanem egy másik kontinens. Az én történetem Hollandiától Londonig tart, és talán még tovább is. Csíkszeredában születtem, Székelyudvarhelyen nőttem fel, a Kós Károly Szakközépiskolában végeztem turisztika szakon, majd Marosvásárhelyen építésztechnikus lett belőlem. Szüleim építészvállalkozók, zsenge korom óta az építőtelepeken mászkáltam, majd amikor elbírtam az ötkilós kalapácsot, akkor segítettem nekik előrehaladni. Örökmozgó természetem adtán szeretem az új helyeket és kihívásokat, így barátaim biztatására és hívására Szebenbe kerültem, ahol kompozit úszómedencék készítésével foglalkoztam. Itt ismertem meg a jelenlegi jegyesem, akiben megtaláltam azt a kalandra vágyó társat, akire szükségem volt és van.
Első külföldi munkahelyemmel 2013 októberében hozott össze a sors, Hollandiában. Húszperces angol állásinterjún vettem részt, engem és még további három személyt vettek fel, majd másfél hét múlva repültünk is. Abban az időben sok rémhír keringett az újságokban és az interneten is, hogy kamu álláshirdetők beszednek az emberektől x összeget, majd lelécelnek, ezért első hallásra kicsit túl szépnek tűnt, hogy igaz legyen, de amikor e-mailben megkaptam a repülőjegyet, gondoltam, hogy talán ez nem lehet álhirdetés.
Személyazonossági-másolatot kértek tőlünk, és a munkaügyi orvosnál összeállították a mappánkat. Holland nyomdászok tanítottak be nyomdagép-operátornak. Hazai cég intézett mindent, repülőjegyet, szállást, itthoni és külföldi fizetést, szolgálati autót. Egy bungallóparkban szállásoltak el minket, nagyon jó körülmények között éltünk.
Hollandiában a lakásbérlés havonta 500-700 euró között mozog, ez régiónként változhat. Az élelmiszerek kicsivel drágábbak, mint otthon, de egy átlagos holland fizetés 1400-1600 euró, ebből kitelik.
Nyolc hónap alatt betanítottak minket, majd átköltöztették a nyomdagépet Romániába. Talán azért, mert azonos munkáért a hollandoknak 2000 eurót, az otthoni nyomdászoknak pedig 300-at fizettek.
Koktélparadicsom-szedés Norvégiában
2015. március 8-án utaztunk párommal Norvégiába, Rogaland megyébe, Finnoy municípiumba, ahol gyerekkori barátom és felesége dolgozik egy koktélparadicsomot termelő üvegházban. Az üvegház vezetősége külföldi munkásokat alkalmazott, nagyrészt Lengyelországból és Erdélyből. Az ültetéstől a csomagolásig minden mozzanatra betanítottak minket, napi 9-10 órát dolgoztunk.
Mivel Norvégia nem uniós ország, útlevelet kellett kiváltanunk. Ha valaki munkavállalási céllal érkezik az északi országba, ki kell váltania egy személyazonosító számot. Erre másfél hónapot kellett várnunk. A fizetésünket banki átutalással kaptuk meg, norvég koronás bankkártyát kellett igényelnünk, erre két hetet vártunk.
Az albérlet nem olcsó mulatság, a fővárosban egy szobáért havonta 6000-7000 koronát kérnek el, mi egy kis szigeten éltünk, itt 3700 koronát fizettünk az albérlőnknek úgy, hogy négyen béreltük a lakást. Voltak például olyan munkatársaink is, akik 8000-9000 koronát fizettek lakásért.
Norvégiában törvény által meghatározott minimálbér nincsen, de a munkáltatóval kötött szerződésben meghatározzák azt az összeget, aminél nem lehet alacsonyabb a fizetés. Az élelmiszerek ára is magas, 2012-ben a legdrágább élelmiszerek országa Norvégia volt.
Mivel munkaszerződésünk három hónap után lejárt, így a következő külföldi utazásunkon töprengve hazautaztunk.
A következő utazás nem sokáig váratott magára
Szerencsére egy közeli barátom Londonban dolgozott bárosként, hívására párommal kiutaztunk Angliába, ami régóta bakancslistás hely számomra. A párom a Facebookon szerzett munkahelyet és szállást egy négycsillagos szállodánál. Ő szobalányként dolgozott, engem a szálloda éttermében alkalmaztak ételfutárként. Mivel 6-7 éves korom óta folyékonyan beszélek angolul, így betanítottak pincérnek, és idővel kitanultam a szakma fortélyait.
Személyi szám, azaz NI (National Insurance Number) nélkül senkit nem alkalmaznak az országban. Ezt telefonon lehet igényelni, majd az ügyintéző felajánl egy időpontot és egy helyet a személyes interjúra. Az interjún, ami megközelítőleg 10-15 percet tart, több kérdésre kellett válaszolnunk. NI-számunkat postán küldték ki, amire három hetet kellett várnunk. Ezzel a számmal már lehetséges volt angol bankkártyát igényelni, erre utalták a fizetésünket, erre is két hetet vártunk.
Kiérkezésünktől számítva két és fél hónapot vártunk első fizetésünkre. Szerencsénk volt a munkahelyünkkel, mert a szállásunkra nem kellett fizetni, amíg nem kaptunk fizetést, és az étkezésünket is megoldottuk a személyzeti kantinban. Jelen pillanatban VIII. Henrik angol király egyik vadászkastélyában dolgozunk mint pincér és szobalány. Meddig? Azt nem tudjuk, de a következő úti cél Amerika.
Hozzávalók egy külföldi munkahelyhez: egy társ, pénz, nyelvtudás, szerencse, kitartás.
Ha megvannak a hozzávalók, lehet bepakolni, jó utat kívánunk!
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819