Hasonló cikkek
Az Európai Unió egyre magasabb és egyre nehezebben teljesíthető követelményeket támaszt a székelyföldi vállalkozókkal, így a tejelő állatokat tartó gazdákkal szemben is. Emellett a nagy felvásárlók önkényes döntései is nehezítik a szarvasmarhatartók életét és tevékenységét. Idén kora tavasszal a felsőháromszéki szarvasmarhatartó gazdákat váratlanul érte a döntés, miszerint a Covalact tejgyár egyoldalúan felmondja a velük kötött szerződést, és fokozatosan megszünteti a tejfelvásárlást a Kézdivásárhely környéki településeken. A múlt év novemberében alakult és idén bejegyzett Kézdi Lacto Coop szövetkezet erről értesülve azonnal akcióba lépett, és keresni kezdte a gyors és hatékony megoldást a válságra. A kézdiszéki tej útját követve eljutottunk a székelyudvarhelyi Tankó Lászlóhoz is, aki Ambrus Tibor nemzetközileg elismert budapesti egyetemi docenssel együtt több mint tíz éve a Lámpás programot működteti Székelyföldön, azt vallva, hogy a fejlődést és a fejlesztést az emberrel kell kezdeni, a humán teljesítmény ugyanis lényegesebb, mint a pénzügyi erőforrás. A Morfondír.ro az ozsdolai Nagy Károlyt, a Kézdi Lacto Coop elnökét a szervezet megalakulásáról, tevékenységéről és a nemrég forgalmazni kezdett Kézdi elnevezésű termékekről kérdezte, Tankó Lászlót pedig arról, hogyan lett a szövetkezet ügyvezető elnöke.
Amint azt Nagy Károly elnök elmondta, a Kézdi Lacto Coop megalakulásáról 2015 novemberében döntött kilenc alapító tag, köztük két jogi személy – az Ozsdolai Szarvasmarhatartók Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Agrosic Egyesület – és hét magánszemély – a szentkatolnai Sütő András Emil és Imre László, a kézdialmási Máthé István Olivér, a kézdimartonosi Farkas Sándor Barna, a nyujtódi Gajdó Réka, a berecki Vatány István és a kézdiszentléleki Horváth Sándor. A szervezet hivatalos működése idén január elsejétől kezdődött meg.
– Az Ozsdolai Szarvasmarhatartók Egyesületének elnökeként tisztában vagyok azzal, hogy a jövő az összefogásban van, ezért igyekeztem és igyekszem mindent megtenni a szövetkezés népszerűsítéséért. Szervezetünk vezetőségével ellátogattunk Székelykeresztúrra tapasztalatcserére, emellett meghívtuk a székelyudvarhelyi Tankó László közgazdászt – akinek nagy szerepe volt a keresztúri és szépvízi tejfeldolgozók elindításában – hogy népszerűsítő előadásokat tartson a Kézdivásárhely környéki településeken – számolt be Nagy Károly.
Hozzátette: a szövetkezetnek tavasszal gyorsan kellett döntenie a továbblépésről, a megyeszékhelyi Covalact tejfeldolgozó ugyanis egyoldalúan felmondta a szerződést a felsőháromszéki tejtermelőkkel, április 10-től nem vette át a kézdiszentléleki, kézdiszentkereszti, lemhényi és berecki gazdák tejét, a kézdialmási szarvasmarhatartók május 10-ig kaptak határidőt, az ozsdolai, martonosi, nyujtódi, szászfalusi és sárfalvi gazdák pedig június 10-ig adhatták le a tejet a Covalactnak.
– Már május 10-től elkezdtük szállítani a tagoktól összegyűjtött tejet Székelykeresztúrra, eleinte naponta 600 litert, június 10-től pedig naponta öt-hatezer litert. Egyelőre béreljük az autót, a sofőr is bérmunkában dolgozik, de autó vásárlását is tervezzük. Ugyanez a jármű szállítja Kézdivásárhelyre a Keresztúron elkészített Kézdi márkájú termékeket, amelyek már a nevükben is a helyi jellegzetességeket hangsúlyozzák, például Kézdi Céhes Sajt, Kézdi Perkő Sajt stb. Termékeink már kaphatóak a boltokban – tájékoztatott az elnök.
Azt is megtudtuk Nagy Károlytól, hogy tavasz óta újabb gazdák léptek be az egyesületbe, így a szentléleki Kanabé Gergely vagy a sárfalvi Máthé Benedek, és szervezetük továbbra is nyitott új tagok felvételére. Távlati terveik között az elnök egy tejfeldolgozó létesítését említette, amelyet a kézdivásárhelyi 2. sz. ipari parkban építenének fel, erre szeretnének pályázni még idén.
– Nem könnyű egy vállalkozást elindítani és működtetni, még egyesült erővel sem, hiszen ehhez tőkére van szükség. Egyelőre még nem beszélhetünk nagy haszonról – jelenleg 95 banis alapárat fizetünk a gazdáknak –, de nem vagyunk senkinek kiszolgáltatva, saját magunk dönthetünk arról, mit akarunk, s minőségi termékeket állítunk elő és forgalmazunk – hangsúlyozta a szövetkezet elnöke.
Székelyföldi tejtermékek a Lámpás program szemléletével
Tankó László általánosabb szintről indítva kezdte a kérdésünkre adott válaszát, megtudtuk, hogy a Lámpás program által képviselt alapelvet igyekszik a kézdi szervezetnél is életbe léptetni. Frappánsan, konkrétan fogalmazva: igyekszik megértetni mindenkivel azt az egyszerű dolgot, hogy azt eszünk, amit termelünk, mert az a MIÉNK.
– De ahhoz, hogy minőségi legyen az, amit megeszünk, mindenkinek tanulnia és fejlődnie kell. A minőségi termékek létrehozása céljából el kell sajátítani a szövetkezési (szövetkezeti) gondolkodást, ami a tulajdonképpeni önrendelkezés alapja, ugyanakkor magas fokú szakmaiságot kell képviselni mind a szervezeti kultúra, mind a termelés, mind pedig az emberi erőforrások szintjén.
A Lámpás program középpontjában olyan fejlesztési stratégia áll, melynek célja a munkavállalók és a munkaadók integrált képzése. A program működtetői hangsúlyozzák a vezetők kiválasztásának fontosságát is: a jó vezető lámpásként világít, karizmája van, hat az őt körülvevő emberekre, magával tudja vinni a közösséget. A közgazdász megjegyezte, az a jó vezető, aki okos és kreatív emberekkel veszi magát körül, maga a Lámpás program is arra épít, hogy hasonló értékrendű emberek lámpásként adják át gondolkodásmódjukat, ez esetben felkarolják a helyi termékek előállítóit. Noha az utóbbiak piaci részesedése egyelőre alacsony, csak akkor lesz nagyobb, ha a továbbiakban jól működik a termelés és az értékesítés.
Tankó László szerint, ha makroszinten nem is tudjuk befolyásolni az ország gazdaságának alakulását, mikroszinten ez lehetséges, ehhez kell az összefogást választani. Hozzáfűzte: a tejtermelő gazdák szövetkezése Székelykeresztúron kezdődött, Szépvízen folytatódott, most pedig Kézdiszéken is elindult, ez Székelyföldön összesen mintegy ezer gazdát érint.
– Az adalékanyagtól mentes helyi tejtermékek egyre népszerűbbek, megélhetést, biztonságot jelentenek a tejtermelőknek. Célunk az, hogy kialakítsunk egy magas minőséget képviselő közös székelyföldi védjegyet. Ezért kötött együttműködési megállapodást februárban a keresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet, a szépvízi Csengő Mezőgazdasági Szövetkezet, a Kézdi Lacto Coop Mezőgazdasági Szövetkezet és az illyefalvi SicLand Mezőgazdasági Szövetkezet. Jelenleg azon dolgozunk, hogy kialakítsuk Székelyföld tejfeldolgozóinak közös stratégiáját. A következő lépés Kézdin egy tejfeldolgozó – és nem tejgyár – létrehozása. Mi nem tejgyárat működtetünk Keresztúron és Szépvízen sem, nem adalékanyagokból állítjuk elő a tejet és a tejtermékeket. Kézdin olyan tejfeldolgozót akarunk létrehozni, amely kiegészíti az előbbi kettő termelését. És ha árban nem is tudjuk felvenni a versenyt a nagyokkal, de minőségben igen. Ha a gazdák megértik, hogy minőséget kell szavatolni, és ha a vásárlók megértik, hogy a helyi terméket részesítsék előnyben, akkor sikeresek leszünk – magyarázta Tankó László.
A szakember azt is hozzátette, dél-tiroli mintára próbálják felépíteni a székelyföldi ernyőszervezetet, ott például kilenc szövetkezet hozott létre egy egyesületet, és olyan sikeresen működnek, hogy már két lej ötven baninak megfelelő értéket is kapnak egy liter tejért, míg az EU-átlag 1,51 lej. Azt is elmondta, egyelőre még csak körvonalazódik a megoldás, ki kell dolgozni a logisztikát, hogy a létrehozandó ernyőszervezet közös irányítással, könyveléssel, szimbiózisban működhessen, azaz egymást kiegészítő jellegű legyen a termelés, ami azt jelenti, nem ugyanazt termelik majd mindhárom tejfeldolgozóban, de a régiókra jellemző márkával jelennek meg a termékek, attól függetlenül, hogy éppen melyik feldolgozó kapuján kerültek ki. Arról is tájékoztatott Tankó László, hogy jelenleg tíz-tizennégy típusú terméket gyártanak Kézdi felirattal Keresztúron, de hamarosan közel hetvenféle sajt, tejszín, szána, vaj, vajkrém, joghurt és egyéb termék kerül majd az üzletekbe.
– Bár nagyon sok jó helyi termék és szolgáltatás létezik, Székelyföldön nem könnyű a szövetkezést meghonosítani és a termékeket értékesíteni. A székely gazda megszokta az önállóságot, s Székelyföldön általában az emberek elveszítették a bizalmukat a közös gazdálkodásban. Ezért mentalitásváltásra, képzésekre van szükség, tudatosítani kell a helyi termékek minőségét, és azt, hogy egymást segítjük azzal, ha helyi termékeket vásárolunk és fogyasztunk. A vállalkozói, vásárlói és kereskedői kultúráról nagyon sokat kell még beszélni, ennek be kell kerülnie a közgondolkodásba – zárta a beszélgetést a közgazdász.
Kézdi Lacto Coop
Az ozsdolai székhelyű Kézdi Lacto Coop szövetkezet elnöke Nagy Károly, az Ozsdolai Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke, alelnökei Máthé István Olivér, a Kézdialmási Szarvasmarhatartók Egyesületének alelnöke, valamint a szentkatolnai Sütő András Emil, engedélyezett farmmal rendelkező állattartó gazda.
A szervezet ideiglenes ügyvezető elnöke a székelyudvarhelyi Tankó László közgazdász, marketingfelelőse a kézdivásárhelyi Gábor Balázs.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819