Hasonló cikkek
Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy mitől gyermekbarát egy bölcsőde és azon is, hogy a szakemberek által javallott első három évet bármilyen okból kifolyólag fel szabad-e cserélni egy „pótolhatatlan” szuper munkahelyre. Megannyi kérdést lehetne a témában felsorolni, ezért egyszerre több szemszögből is megvizsgáltuk a Sepsiszentgyörgyön működő állami bölcsőde helyzetét. Kérdéseinkre Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság vezetője; Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi pszichológus, továbbá két édesanya válaszolt.
A több mint százéves műemlék épület régen a textilgyár igazgatójának szolgálati lakásaként szolgált, de az évek során több rendeltetése is volt. Az épület az 1948-as államosításkor került állami tulajdonba. Gallyra ment, lepusztult állapotában sem állt üresen, legutóbb gyógyszertárnak és fogorvosi rendelőknek adott otthont.
– A bölcsőde új épülete hatvan gyermek befogadására alkalmas, ami megfelel a város jelenlegi igényeinek. A Dália utcában működő sepsiszentgyörgyi 3-as számú állami bölcsődébe idén 55 kisgyermeket írattak be, ebből az elmúlt héten olyan nap is akadt, amikor 41-en voltak jelen, ami a téli időszakban – amikor a megfázások száma miatt a jelenlét állandóan változik – rekordnak számít – nyilatkozta Tankó Vilmos.
Öt éve pályáztak
A rehabilitált Kós Károly utcai épület 95 százalékban már elkészült, a munkálatokat tavasszal fejezik be, majd azt követően sor kerül az épület hivatalos átadására.
– Párhuzamosan zajlik a közbeszerzés az épület beltéri kialakítására, ez három tételből áll – bútorzat, technikai és konyhai berendezés – összegezte Tankó. – A technikai berendezésre már sikerült partnert találni, ellenben a bútorzatra és a konyhai berendezésre már másodszor is ki kellett írjuk a pályázatot. Az utóbbira nem akadt jelentkező, a másik esetben pedig a meghatározott keretet 30 százalékkal meghaladta a pályázó árajánlata. A nehézség abból adódik, hogy a 2010-ben kiírt pályázatunkban az akkori árak szerinti összegek jelennek meg, így 2015-ben nehéz olyan bútorgyártó céget találni, aki legyártja öt évvel ezelőtti áron a bölcsőde bútorzatát.
Költözés és új kezdet
Az eredeti terv szerint 2015 februárjáig kellett volna készen legyen a Kós Károly utcai bölcsőde, azonban a közbeszerzéssel kapcsolatosan felmerült nehézségek miatt csúszik az átadás. A pályázó hat hónapos hosszabbítást kért, amit jóvá is hagytak. A bölcsőde várhatóan már a nyár folyamán megnyitja kapuit, a bölcsődéseket pedig legkésőbb szeptemberben már az új épület falai között fogadhatják, egy sokkal tágasabb, zöldebb környezetben.
– Ha sikerül májusig befejezni a belső munkálatokat, akkor már júniusban szeretnénk átköltöztetni a bölcsődét. Amennyiben ez a terv meghiúsul, akkor a gyermekmegőrző zárva tartása alatt (augusztus folyamán) költözünk, és a szeptemberben kezdődő új tanévtől már új székhelyen várjuk a szülőket és a gyerekeket. Az utóbbi variáns jóval kényelmesebb, mivel bőségesen lenne idő az átköltözésre – tájékoztatott az igazgató.
Az új épület legnagyobb hozadéka, hogy a bölcsődének udvara és játszótere is lesz, emellett a különböző tevékenységekre összesen nyolc helyiség áll rendelkezésre, ebből négy kizárólag a gyerekek részére. Külön háló, ebédlő, játszóterem is lesz majd, egy termet pedig a didaktikus tevékenységeknek megfelelően rendeznek be a hatvanfős gyermekmegőrzőben.
Bölcsődék régen
Az igazgató emlékei szerint az első bölcsődék valamikor a hatvanas években alakultak. Külön gyermekmegőrző működött az egykori Lenin-negyedben, a mai Olt-negyed területén, úgyszintén saját bölcsődéje volt az Állomás negyednek is. A nagymamák azt mesélik, a nyolcvanas években a jóindulatú családorvosok saját felelősségre írtak fel az édesanyáknak néhány hét betegszabadságot, hogy a törvény szabta kereteken felül még egy keveset otthon maradhassanak kisgyermekükkel. A kilencvenes években Romániában még 112 nap szülési szabadság járt az édesanyáknak, ami mintegy három és fél hónapot jelent. A mostani két évről akkoriban az anyák nem is álmodhattak.
– A ’89-es rendszerváltás előtt Sepsiszentgyörgyön szintén több bölcsőde működött, azonban a rendszerváltás után, amikor a törvény szerint az anyukáknak a gyerekük kétéves koráig szülési szabadság járt, az állami gyermekmegőrzők iránti igény igencsak megcsappant – idézte fel emlékeit Tankó Vilmos, majd hozzátette: a mai bölcsőde Bánki Dónáth utcai (a mai vérközpont épületében) őse a 70-es évektől egészen 2009-ig működött.
Az állami bölcsődék 2001-ig az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartoztak, majd azt követően az új rendelet szerint átkerültek a helyi önkormányzatokhoz. 2010-ben ingatlancsere történt a városi önkormányzat és az Egészségügyi Minisztérium között, akkor indították el a pályázatot a Kós Károly utcai épület felújítására. A munkálatok befejezéséig ideiglenesen a Dália utcában rendezkedtek be.
Márciustól új törvény szerint számolják a napidíjat
Az állami bölcsőde napidíja február végéig mintegy 4 lejbe kerül, az új határozat értelmében azonban március 1-jétől az összeget a szülők bére alapján állapítják meg. Tankó Vilmos úgy fogalmazott, az új határozattal a szülők többsége nem ért egyet. Az új intézkedés bevezetése nem zökkenőmentes folyamat, mivel a közösségi igazgatóság fél évre visszamenőleg fizetési igazolásokat igényel a szülőktől, hogy annak alapján kiszámolhassa a gyerekek napidíját.
– Egy hosszabbított programmal működő óvodában – azaz a napközi otthonban – minden szülő egységes napidíjat fizet, ami általában 6 lejt jelent. A most érvényben levő törvény a bölcsődéket a szociális intézmények közé sorolja, holott más államokban alanyi jogon az oktatási intézményekhez tartoznak. Mivel minden szociális intézményben a hozzájárulást a személyi jövedelem szerint határozzák meg, így ezentúl az új törvény értelmében az állami bölcsődékre is vonatkozik az adminisztrációs szabály – részletezte az igazgató.
Bölcsőde mint szociális intézmény
Érdekes megfigyelni, hogy a társadalomban mely családok gyermekei járnak állami bölcsődébe. Az esetek többségében azok a polgári családok választják az állami bölcsődét, ahol a szülők anyagilag nem engedhetik meg maguknak a jóval drágább magán-gyermekmegőrzőt, és ahol a közelben nem laknak nagyszülők. Mondhatjuk tehát, hogy átmeneti szükségállapot diktálja ennek a gyermeknevelés utáni, óvoda előtti évnek a megoldását.
Amint azt az igazgató elmondta, noha nullától hároméves korig fogadják a kicsiket, mégis a gyakorlat szerint a gyerekek leginkább kétéves koruktól kerülnek bölcsődébe. Az óvodákkal ellentétben a bölcsődébe a tanév bármely szakában lehet jelentkezni. A program reggel 6-tól este 18 óráig tart.
– Idén 55 gyereket írattak be az állami gyermekmegőrzőbe, ebből napjában átlag 30 gyerek látogatja azt, ami jó aránynak mondható, főleg ha a 2002‒2003 közötti időszakra gondolunk, amikor szinte alig volt gyermek az épületben. Jelenleg két nevelő, két asszisztens, két adminisztratív munkát végző személy, egy takarítónő és egy szakács dolgozik a bölcsődében. A csúcsidőben (12 és 14 óra között), az ebéd idején négyen foglalkoznak a gyerekekkel, ezt úgy oldják meg, hogy az első váltás 14 óráig marad, míg a második már déltől munkába áll. Személyzetet alkalmazni, ha akartunk, sem tudtunk volna, az állami szférában ugyanis ezt évekig tiltották. A tavalyi engedmény szerint két személlyel bővültünk volna, de mire a bürokratikus papírcsomagot elintéztük, arra kiderült, hogy egy tavaly decemberi kormányrendelet blokkolta a fizetésalapot, tehát munkájukat nem lett volna miből kifizetni – ecsetelte a problémát Tankó Vilmos.
Az állami bölcsődében jelenleg nincsen didaktikai személyzet, sem előírt program szerinti csoportos tevékenység, ennek ellenére egyre többet hallunk arról, hogy szükség lenne rá.
– Nem foglalok állást ez ügyben, mivel nem vagyok szakmabeli, úgy gondolom, a döntés a szakma kezében van. Szülőként az a véleményem – noha nem vagyok jártas a bölcsődések szakszerű nevelésében –, hogy a cipőfűzésen, a szobatisztaságon és egy-két mondókán kívül nem sokat lehet tanítani a kicsiknek. Egyszóval a bölcsőde még nem óvoda, de nem is szociális intézmény – nyilatkozta portálunknak a közösségfejlesztési igazgatóság vezetője.
Hogyan gondolnak a bölcsődére a szülők?
Egy jelenleg állapotos kismama a következőképpen vélekedik arról, hogy mihez kezd majd, amikor születendő gyermeke betölti a két évet.
– Nem adom bölcsődébe kisfiamat, és dadát sem fogadok melléje, habár az én esetemre is igaz, hogy nem maradhatok majd otthon, míg gyermekem betölti a két évet. Szerencsésnek tartom magam, hiszen a közelünkben laknak a nagyszülők, kisfiunk felügyelete így könnyen megoldódik – mondta az édesanya.
Megkeresésünkre egy bölcsődés kislány édesanyja is elmondta véleményét a Sepsiszentgyörgyön működő állami bölcsődéről és a hozzá fűződő élményeiről.
– Kislányom, Noémi kétévesen került a sepsiszentgyörgyi 3-as számú állami bölcsődébe. Hogy miért is vettük igénybe a bölcsőde szolgáltatásait? A válaszom erre az, hogy nincsenek nagyszülők, akik elvállalták volna a kicsi felügyeletét, a magánbölcsőde ára pedig túl borsos nekünk.
Csak jót tudok mondani a bölcsivel kapcsolatosan, noha eleinte más véleményen voltam. Kislányom aktívan ugyan nem vesz részt a tevékenységekben, de nagyon sok bölcsiben tanult éneket dúdolgat, mondókákat mond, számol román nyelven…
Ami az új törvény illeti, a bölcsőde tavalyi költségéből kiszámolják a havi fenntartási díjat (cost mediu lunar de întreținere – szerk. megj.), és két- vagy többgyermekes családok esetében az összegnek csupán 10 százalékát kell majd fizetni. Ez a mi esetünkben napi 6 lejt jelent – fejtette ki tapasztalatait az édesanya.
A pszichológus válaszol – bölcsis tanácsok szülőknek
Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi pszichológustól arról érdeklődtünk, mi a véleménye arról az Európában (a fejlettebb országokban) évek óta, azonban mára a közép-európai régióban (ma már a szegényebb országokban is) is elharapózó helyzetről, hogy a legtöbb édesanya a törvény szabta két évet sem tölti otthon gyerekével, hanem a munkahely elvesztésének fenyegetése miatt bölcsődébe kényszerül vinni apró gyermekét.
– Szerintem ezt a helyzetet az anyák kényszerhelyzetként, stresszként élik meg. Egy kisgyerek születése mind a család, mind az anya számára megpróbáltatás, pozitív krízis, amihez alkalmazkodni kell, illetve fel kell dolgozni. Az egy év nem minden esetben elegendő ehhez, és különösen nem akkor, ha például szülés utáni depresszióval is küzdött az édesanya – mesélte Fazakas Ildikó, aki azt is kiemelte, ha egy megterhelt – az anyaság önmagában is egy összetett szerepének megfelelni vágyó – anya időnap előtt tér vissza munkahelyére, ahol újabb szerepnek, munkahelyi elvárásoknak kell megfelelnie, fokozott stresszállapotba kerülhet. Komoly gond lehet, ha a gyereket az anya melléről is le kell választani.
Természetes az, hogy miközben az anyák munkahelyi teendőiket végzik, félelmekkel, szorongással, aggodalommal teli kérdéseket fogalmaznak meg. Például: biztonságban van a gyerekem? Kellő odafigyeléssel, gondoskodással foglalkoznak vele? Vajon részesül-e büntetésben? Eszik-e? Az anyai félelmet fokozhatja az is, hogy egyéves gyereke még nem beszél, így nem tudja megfogalmazni, mi történik vele, hogyan telnek napjai a bölcsődében. Az anyában a félelmeken kívül bűntudat érzése is megjelenhet („biztos, hogy jól döntöttem?”) annak kapcsán, hogy hamarabb visszatért munkahelyére.
Fazakas Ildikó elmondása szerint az egyéves korú gyerekek rohamos ütemben fejlődnek, a gyerekek hétről hétre ügyesebbek lesznek.
– Az anyát szomorúság töltheti el, hiszen bármikor lemaradhat egy megismételhetetlen, személyes élményről. Az egyéves korban bölcsődébe kerülő gyereket pedig megviseli az anyáról való leválás, így társaival szemben sokkal sírósabb, nyűgösebb, problémásabb lehet, éjszakai alvásproblémák léphetnek fel nála, és többször lebetegedhet, ami nehezíti az anya helyzetét. Mindez fizikai és lelki kimerültséghez vezethet – hangsúlyozta a pszichológus.
A bölcsőde hatása az egészséges lelki fejlődésre
A továbbiakban arról érdeklődtünk a szakembertől, hogy a bölcsődében nevelkedő gyermekek egészséges lelki fejlődését mennyire befolyásolja az idegen környezet, és az a tény, hogy a körülmények megfosztják őket attól, hogy első három évüket édesanyjukkal töltsék.
– A gyermek számára a család jelenti az elsődleges szocializációs közeget, a bölcsőde csak másodlagos. Az anya és a gyermek közötti kapcsolat alapvetően meghatározza a gyermek személyiségfejlődését, hiszen az anyának gyermeke testi és érzelmi szükségleteit is ki kell elégítenie – magyarázta Fazakas Ildikó.
Ilyen szempontból a szeparációs szorongás állapota sem elhanyagolható, ami 13–18 hónapos korban tetőződhet. A szakember úgy véli, hogy az 1-2 éves korú gyermek az anya munkahelyi távollétét is szeparációs szorongásként élheti meg. A szeparációs szorongást csökkentheti, ha a gyermek megszokott környezetében, olyan személlyel marad, akit ismer és elfogad. Így egy idő után a bölcsőde is a gyermek megszokott környezetévé válhat, ragaszkodni kezd a dadusokhoz, akik számára pótmamákká lépnek elő.
A pszichológus elmondása szerint amennyiben a gyermek nem kapja meg a számára szükséges anyai gondoskodást és szeretetet, ha a környezete sivár és ingerszegény, akkor ez a személyisége fejlődésére nézve súlyos következményekkel járhat. Ebben a tekintetben az első három év különös jelentőséggel bír.
– Úgy gondolom, hogy a bölcsődébe járó gyerekek helyzete nem azonos a fent leírtakkal, esetükben nem beszélhetünk a személyiség fejlődésére nézve súlyos következményekről, ahhoz pedig, hogy ez mégis bekövetkezzék, a gyermeknek súlyos traumán kell átesnie (fizikai bántalmazás, sötét, zárt helyiségbe zárás, szobatisztaságra való szoktatás nem megfelelő módszerei és hasonlók), ami valóban nyomot hagyhat, és hosszú távon a személyiség sérüléséhez vezet. A bölcsődének kifejezetten pozitív szerepe is lehet, hiszen a gyerekek ebben a korban keresik saját határaikat, életük korlátait, a közösségben pedig könnyebben megtanulhatják, mit szabad és mit nem, hogyan kell enni, viselkedni, vagyis a további életútjukhoz szükséges tapasztalatokkal és tudással láthatják el őket – ismertette véleményét a pszichológus.
Ebben a korban a gyakrabban felmerülő gondok a következők lehetnek: állandó betegeskedés, alvászavarok, elhúzódó beilleszkedési nehézségek, hisztik, kimerültség, táplálkozási zavarok, illetve regresszió léphet fel, melynek során a gyerek egy előző fejlődési szakaszba esik vissza.
– Ezeket mind meg kell beszélni a bölcsőde személyzetével, mert a gondokat csak közösen orvosolhatjuk. Ha a gyermek otthoni környezete nyugodt, akkor nem viseli meg annyira a korai közösségbe szoktatás, illetve annak hatásai jól ellensúlyozhatóak – nyomatékosította meglátását a pszichológus, majd kiemelte: fontos, hogy az anyával vagy a családdal együtt eltöltött idő alatt a gyermekre sok figyelem, séta, beszélgetés jusson. Az együttlét ne legyen feszültséggel terhelt, hiszen az anya és gyermeke közötti érzelmi kapcsolat kialakulásában nem a szülői gondozás mennyisége, hanem annak minősége a döntő!
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819