Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
„Az olvasótábort 1972-ben alapították Magyarországon, abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükség volt arra, hogy azokat a tartalmakat, amelyeket a kommunista szemlélet kiüldözött a tantermekből, valamilyen formában mégis gyerekek tudomására lehessen hozni. Ezt vállalta fel az akkori olvasótábor. Az alapítók közül a névadónk, Fábián Zoltán volt a legfőbb kezdeményező, aki az akkori Magyar Írószövetségnek volt a főtitkára. Az első táborra Nagytárkányban került sor, Hatvanról és Boldogról érkeztek gyerekek a táborba. Ekkor fogalmazta meg Fábián Zoltán, hogy ez a tábor nem más, mint lélekpendítés. A kifejezés azóta teljesen beivódott az olvasótáborok történetébe” – mesélte a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum magyar és angol szakos tanárnője, Ferencz Éva, a Fábián Zoltán Olvasótábor egyik főszervezője. Vele beszélgettünk a további részletekről.
– Az olvasótábor megmaradt a rendszerváltás után is…
– Sajnos a rendszerváltás után kiderült, hogy az olvasótáborokra még nagyobb szükség van, mint azelőtt, ugyanis a szabadság, ami a rendszerváltás után következett, sajnos nem feltétlenül hozott jót sem az iskoláknak, sem a tanterveknek, sem a gyerekeknek: túl sok volt a szabadság, túl nagy volt a választék, elfesztiválosodott a nyári vakáció. Valószínű, hogy az olvasótábor annak is köszönheti népszerűségét, hogy még mindig vannak olyan gyerekek, akik a három-négynapos fesztivál helyett egy kéthetes, intenzívebb, de családiasabb hangulatú együttlétre vágynak.
– Miben rejlik ennek az olvasótábornak a szellemisége?
– Valahogy azt próbáljuk promoválni, hogy a „művelt” legyen az új trendi. A tábor lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok számos területen próbára tegyék tehetségüket és képességüket – ezek elég sok esetben a felszínen maradnak, nincs elég idő elmélyíteni őket. Ha valaki eljön egy kéthetes táborba, ahol az irodalom, a művészetek, ezen belül is a népművészet, a történelem, a filozófia, a színház, az önismeret, a kapcsolattartás a legfontosabbak, mindenképpen többet kap, nagyobb, összetettebb élményben lehet része. Harminc-, legfeljebb ötvenszemélyes táborokról beszélünk, ahol teljesen egy közösséggé forr össze minden táborozó gyerek és táborszervező felnőtt. Ezalatt a tizennégy nap alatt reggeltől estig és estétől reggelig egymás között vagyunk: a tevékenységek kiscsoportokban folynak, meghívott előadóink segítenek eligazodni az évente választott témában és új támpontokat felvázolni, közben különböző műhelymunkák folynak, ezenkívül színpadi előadást is készítünk a tábor során, amelyet a táborzáráskor előadunk. Minden olyan fontos megbeszélnivalót, amely a tábor tematikájához kapcsolódik, igyekszünk olyan játékos foglalkozásokba öltöztetni, hogy a diák ne azt érezze, hogy itt mi oktatni akarjuk őt. Tehát az olvasótábor nem azt jelenti, hogy eljön harminc vagy ennél is több gyerek, és a kezükbe adjuk a könyveket arra vonatkozó utasításokkal, hogy mit olvassanak el, hanem olyan játékokat játszunk, olyan tevékenységeket találunk ki, amelyek előbb-utóbb odavezetik a fiatalokat a könyvespolchoz. A tábornak elengedhetetlen része az olvasókuckó, amit minden évben úgy rendezünk be, hogy az legyen a legkellemesebb helyszín. A táborozóknak közben számtalan olyan játékos feladatot kell megoldaniuk, amelyekhez a segítséget az ott fellelhető könyvekben találják meg. Persze ha olyan a helyszín, hogy csatlakozhatunk az internethez, akkor nyilván igénybe vesszük azt is, de mindenképpen szeretnénk rámutatni arra, hogy bizony könyvek által haladt előbbre a világ.
– Mit kell tudniuk a jelentkezőknek?
– A táborba 14. életévüket betöltött diákokat várunk, tehát nyolcadik osztályosokat és nagyobbakat, de első- és másodéves egyetemisták is fordultak meg nálunk. Az idei kiadást augusztus 1. és 14. között Csernátonban, a Kézdivásárhely melletti községben szervezzük, pontosabban az Ika vára alatt, ott van egy nagyon szép táborhely. Minden jelentkezéssel kapcsolatos információ fent van a Facebook–oldalunkon vagy a www.olvasotabor.hu oldalon, ahonnan le lehet tölteni a jelentkezési adatlapot is. Bármilyen kérdéssel a szintén ezeken a felületeken jelzett telefonszámokon és egyéb elérhetőségeken fordulhatnak hozzánk. A kéthetes tábor ára 400 lej, ha Magyarországról jelentkezik valaki, akkor 30 ezer forintot kell befizetnie. Idei témánk: szabadság, de minek?
– Milyen foglalkozásokon, előadásokon vehetnek részt majd a diákok?
– Említettem, hogy a honismeret az egyik nagyon fontos szempontunk, ezért idén is visszatérő foglalkozásunk a falukutatás. Ennek során mindig felkutatjuk és megpróbáljuk megismerni azt a települést, ahol éppen állomásozik a tábor. Számos meghívott előadónk is lesz, írók, költők, filozófusok. Sorolok néhány nevet, de sokukkal még egyeztetés alatt állunk: Demeter Attila és Mester Béla filozófusok tartanak majd előadást a szabadságról, Sántha Attila nyelvész a Székelyek és Csigla mezeje című előadásával készül, Benedek Zsolt dramaturg az idén évfordulós Shakespeare és Cervantes kapcsán tart előadást, Dimény-Haszmann Árpád pedig saját költészetéről, valamint az Időmérték vs. Slam témában beszél majd a résztvevőknek. Meghívtuk az évek óta Lujzikalagoron tanító Petres Lászlót is, aki Szabad-e csángónak lenni? című előadását hozza el a táborba, továbbá a Székelyföld kulturális folyóirat is képviselteti magát az eseményen. A 25. tábort ünneplő jubileumi napunkra meghívtuk a hatvani alapítót, Kocsis István nyugalmazott könyvtárigazgatót és Bacsa Tibort, aki szintén magyarországi részről volt táborvezető. Az ők szerkesztésében jelent meg idén az olvasótáborok történetét felölelő kötet, amelyet az évfordulós emlékünnepség napján mutatnak be.
– A tábor programja folyamatosan alakul még a következő hetekben.
– Így van, ez volt a „komoly” vonal, mindezek mellett pedig folyamatosan, minden nap történik majd valami: közös dalolás, esti tábortűz melletti tevékenységek, játékok, például adott témára performanszot kell előadniuk a diákoknak. De tartunk táncházat is a Fabatka zenekar segítségével, éjszaka pedig misztériumjátékokkal fogunk kellemesen szórakozni, a Bartók Béla-évforduló kapcsán. Van egy másik nagyon kedves foglalkozásunk is, ami szintén este szokott lenni, „gyertyafényes felolvasásnak” szoktuk nevezni, ahol mindenki a maga számára kedves olvasmányokból oszthat meg részleteket a többiekkel. Szervezünk „szellembált” is, ami azt jelenti, hogy az éppen évfordulós személyiségeket jelenítjük meg egy party formájában. Mivel az idei nagy, táborzáró előadásunk a János Vitéz lesz, úgy néz ki, hogy egy tündéres partyt is szervezünk. De kirándulni és számháborúzni is szoktunk. Egyszóval: nem unatkozunk.
Veterántáborozók élménybeszámolói:
„Az Olvasótábor nekem a legrövidebb út a gyökereimhez, barátaimhoz és önmagamhoz. Az biztos, hogy a tábor adta élmények nagyban formálták azt a fiatal felnőttet, akivé váltam, ezt pedig csak megköszönni tudom mindazoknak, akik részt vettek benne. Szóval szeretem az Olvasótábort, mert két hét alatt olyan sűrű impulzusdózis ér, hogy egész évre marad belőle, talán függő is leszel. Szerintem receptre kéne írni.” – Deme Johanna, angol–magyar szakos tanári képzés hallgatója
„A legelső táborban 9 évvel ezelőtt vettem részt. Én voltam a leglúzerebb táborozó. Hogy palástoljam a feszültségemet, mindig nagyon hangosan beszéltem, és az egyik előadás alatt nyilvánosan kiszedtem a szemöldökömet lázadásból. Aztán egyik este a többiek kacagtak valamin, és én sem tudtam megállni. És olyan hosszas, ropogós kacagás lett belőle, hogy egyszerre reggel lett. És én úgy éreztem, hogy örökre ott szeretnék maradni és kacagni. És most már, hogy kicsit öregebb lettem (és bölcsebb is talán?), a ropogós kacagások olyan sírva-nevetősek meg nevetve-sírósak lettek. És csak ülök, és arra gondolok, hogy mennyire patetikus dolog lenne, ha arra gondolnék, hogy egyszer élünk, meg a pénz nem boldogít, meg lélekpendítés, tábortűz, és miért leszek mindig szerelmes, és milyen vissza nem fordítható dolog az idő, és a legnagyobb gazdagság fiatalnak lenni.” – Keresztes Ágnes színésznő
„Azt hiszem, olvasótáborba a táborozók között szállóigévé vált »két hét ébrenlétért« mennek az emberek. Hogy ebből ki mit remél, és mi valósul meg… valószínűleg számtalan kombináció lejátszódott már. Én általában mindig valamilyen magasabb rangú ébrenlétre vágytam, majd közben mindig azt hittem, hogy tulajdonképpen ez hétköznapi ébrenlét. Végül (sz)árnyalódott a kép általában. Éberségkereső tábor lehet ez, talán az is.” – Cserei Zoltán vállalkozó
Az idei táborba június 20-ig várják a 14 év feletti diákok, sőt még friss egyetemisták jelentkezését is!
25. Fábián Zoltán Olvasótábor
A tábor mottója:
„A szabadság a legnagyobb ajándék, amit az egek az embereknek adtak.” – Miguel de Cervantes
A táborra való felszólítás szövege:
„A 25. Fábián Zoltán Olvasótáborban annak járunk utána, hogy miben áll az égiek e becses ajándéka, s vajon rendeltetésének megfelelően használtuk-e a történelem különböző korszakaiban. Várunk Csernátonban 2016. augusztus 1–12. között, ünnepelni, emlékezni, múltba, jövőbe nézni, kultúrcsemegézni, a szabadság eszményi állapotát közösen megélni, vagy – ha ez nem sikerül – kivesézni.”
Jelentkezési határidő: 2016. június 20.
Facebook-esemény: itt
Kedvcsináló kisfilm: itt
Facebook-oldal: itt
FÁBIÁN ZOLTÁN (1926–1983)
József Attila-díjas magyar író
- A Zeneművészeti Főiskolára járt, azonban tanulmányait megszakította, és újságíró lett.
- 1950-től jelentek meg írásai a Csillag, az Irodalmi Újság és az Új Hang című irodalmi folyóiratokban.
- 1950–1953 között könyvelői, 1953–1957 között pedig statisztikus munkát végzett különböző magasépítő vállalatoknál.
- 1970-től a Magyar Írószövetség titkára volt.
- A. F. Bian álnéven Kulin György (Q. G. Lyn) csillagásszal közösen írt tudományos-fantasztikus regényeket.
- Halála előtti utolsó kötetében (Mesterek és kapcsolatok, 1981) személyes emlékeit és esszéit gyűjtötte egybe.
- 1983-ban autóbaleset következtében elhunyt.
Művei:
- Utak (elbeszélések, 1952)
- Hegedűszó (elbeszélések, 1956)
- Íme, Európa! (úti élmények és elbeszélések, 1958)
- Három kiáltás (kisregények és elbeszélések, 1961)
- Ítélet (regény, 1961)
- Déltől hajnalig (forgatókönyv és novellák,1965)
- Üzen a nyolcadik bolygó (tudományos-fantasztikus regény, 1966)
- Az ellentmondások bolygója (tudományos-fantasztikus regény, 1969)
- G. Lyn, A. F. Bian: Aster (tudományos-fantasztikus regény, 1971)
- Mesterek és kapcsolatok (visszaemlékezések, 1981)
- Faggatás nélkül (válogatott írások, 1986)
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819