Hasonló cikkek
Néhány éve már magyar nyelvterületen is egyre népszerűbbé vált a slam poetry. A különböző slamrendezvények többek között azért is fontosak, mert általuk a fiatalok egy olyan önszerveződő fórumot tudnak létrehozni, amelyben saját gondolataikat, világlátásukat kritikusan, művészi igényességgel, alig kötött formában tudják kifejezni.
A slam poetry a múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg mint önálló előadói műfaj, és elsősorban Marc Kelly Smith nevéhez köthető (itt megtekinthető slammelés közben). Ez egy kortárs költészeti stílus, amely csakis szóban és élőben, az „itt és most”-ban nyeri el igazi formáját. A slam nemcsak versfelolvasás, hiszen nélkülözi a hosszabb, kiterjedtebb értelmezést igénylő kifejezésmódot, és többnyire fejből mondják, gyakran apró színpadi elemekkel tarkítva (gesztikulációk, tánc, imitálás, parodizálás, játék a hangokkal stb.). Persze mégsem színház, mert inkább kötetlen a formája, és ad hoc szerveződik: legtöbbször helyben, sorshúzással dől el, hogy ki ki után megy fel az emelvényre, nincs előre megírt forgatókönyv stb. Nem rap, mert nincs alatta zene, és nem is szükséges a kötött, ütemes lüktetés.
Kissé mégis rap, mert az „utca nyelvén szól, aktuális témákról, hétköznapi emberektől hétköznapi embereknek”. Kicsit mégis színház, mert az egyes versek előre megtervezettek, begyakoroltak, és az előadók a szavakon kívül egész testüket is bevethetik. És kicsit mégis vers, mert többnyire van benne rím, hasonlat, metafora és egyéb költészeti elemek, emellett nagyon gyakoriak az intertextuális utalások, az áthajlások és a szójátékok is. Próbál aktuális lenni, nagyon gyakran reflektál azokra a dolgokra, amelyek éppen foglalkoztatják a fiatalokat, legyen szó az aktuális internetes mémekről, DiCaprio Oscar-díjáról, az éppen zajló elnökválasztásról, a közelgő ünnepről stb. De lehet hasonlítani a stand-up comedyhez is, mert a humor és a személyesség is gyakran kéz a kézben jár a slam poetryben. Alapjában véve ez egy kötetlen stílus, amiben az egyetlen szabály az, hogy a slammernek három perce van a színpadon az előadására.
A slammerek egyik célja, hogy megváltoztassák a költészetről elfogadott általános nézeteket, a másik, hogy ledöntsék a korlátokat, a határokat a költő/előadó, a bíráló és a közönség között, utóbbi az előadás közben is folyamatosan kinyilváníthatja véleményét (taps, bekiabálás, fütyülés). A slameseményeknek nagyjából három típusát lehet megkülönböztetni. Az egyik az open mic slam, ezen bárki részt vehet, akár a közönség soraiból is, ez nem kompetitív esemény. A második a slambajnokság, ahol más slammerekből vagy egyéb tagokból álló zsűri pontozza a produkciókat, a harmadik pedig a tematikus slam, ahol előre meghatározott tematikában kell szöveget írni. Mostanában az sem ritka, hogy többfős csapatok szerveződnek slambajnokságra, ez a team slam.
A magyar slam poetry
Idén lett tízéves a magyar slam poetry kultúra, ugyanis Magyarországon a budapesti Műcsarnok indította el a mozgalmat 2006 februárjában Budapest Slam nevű rendezvényével (felléptek: Buppa, Busa, Ponza, Morel, Saiid, Tita, Újonc, Erdős Virág, Harcos Bálint, Háy János, Jónás Tamás, Keresztesi József, Peer Krisztián). Egy évre rá következett a folytatás, a Budapest Slam 2, nemzetközi vendégekkel kiegészülve. Egy évvel később, 2008 januárjától havi rendszerességgel kezdtek szervezni slam poetry esteket egy budapesti étterem, a Kőleves pincehelyiségében. Megalakult a Slam Poetry Budapest (SPB), amely látva az előző két év mintáját minden alkalommal megadott egy témát, de újításként tízszavas versenyt is rendeztek, az Open Mic keretében pedig mindenki számára szabad volt a mikrofon.
A Műcsarnok és az SPB sikereit követően a Tilos Rádió is hamar aktivizálta magát slamügyben, és a hazai underground szcénának lehetőséget és támaszt nyújtó Bly Managementtel karöltve szintén elkezdte random rendszerességű Tilos Slam sorozatát, valamint elindította saját slamműsorát Sztriit Noiz néven. Az Első Európai Slam Napokat 2009 őszén rendezték meg Berlinben, amelyen közel 200 slammer vett részt 17 országból, köztük több magyar is képviseltette magát. Ettől kezdve a SPB és a Bly Management már együttműködésben próbált egyre nagyobb teret nyerni a műfajnak Magyarországon, ami olyannyira sikerült, hogy végül egyre nagyobb közönséget vonzó eseményeket szervezhettek meg. 2012-ben már havi rendszerességű Slam Poetry Budapest Klub sorozat indult, ahol minden hónap utolsó csütörtökén nyitott slamverseny és egyéb performansz jellegű, költészeti műsorok zajlanak. 2012. október 7-én újabb mérföldkőhöz érkezett a magyarországi slam poetry története, ekkor szervezték meg az I. Országos Slam Poetry Bajnokságot, amelynek győztese, Süveg Márk Saiid képviselte Magyarországot Antwerpenben, a 2012-es European Slampionship elnevezésű rendezvényen. Ezt követte 2013 tavaszán az I. Országos Team Slam Bajnokság. A műfaj egyre növekvő hazai népszerűségét jelzi, hogy a II. Országos Slam Poetry Bajnokságra több mint 150 versenyző jelentkezett. Az Országos Slam Poetry Bajnokság azóta még további két kiadást is megért. Mindemellett azt is fontos kiemelni, hogy a slam poetry nemcsak Budapesten vonz egyre több érdeklődőt, hanem más magyarországi városokban, Felvidéken és nálunk, Erdélyben is.
Slam poetry Erdélyben
Az első bajnokságot 2013-ban rendezték meg Erdélyben, amelynek döntője a Félsziget fesztiválon zajlott. Ekkor a selejtezőkből továbbjutó négy régió tíz versenyzője szállt harcba szavakkal, rímekkel. A Csíkszeredából érkező André Ferenc Félszigeti veszedelem című slamjével nyerte el az első erdélyi slambajnok címet. A döntő másik két versenyzője a dobogó másik két fokán osztozhatott: Müller Heni második, Győrfi Kata pedig harmadik helyen végzett. A második bajnokság döntőjére 2014. augusztus 19-én került sor a Kolozsvári Magyar Napok keretében, ahol négy erdélyi város: Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy előselejtezőinek dobogósai csaptak össze a bajnoki címért. A versenybe szállt slammerek a következők voltak: Birtalan Andrea, André Ferenc, Szabó Róbert Csaba, Benedek Szabolcs, Bock Balázs, Csinta Áron, Müller Heni, Morar Ervin, Kocsis Pityu Morar Róbert, Horváth Benji és Keresztesi Dávid. Ekkor a nyertesek Horváth Benji (első hely), Birtalan Andrea (második hely) és André Ferenc (harmadik hely) lettek.
Jelenleg a The Nest elnevezésű szervezet az egyik legfőbb mozgatórugója az erdélyi slamkultúrának, amely épp a III. Erdélyi Slam Poetry Bajnokság selejtezőit szervezi: január 20-án Székelyudvarhelyen, február 10-én pedig Marosvásárhelyen volt előválogató. Ezek mellett tematikus, open mic slamesteket is szerveznek. Ilyen volt például a februárban Kolozsváron megszervezett Mozi-slam, amelynek felhívásában a következő állt: „(…) gyere és mesélj a kedvenc filmedről, de akár az összesről, az iparról, a sós popcornról, a vizezett kóláról, a művészetről, a nachosról (mert mi azt szeretjük!), a klasszikusokról, a színes, szinkronizált, szélesvásznú, szovjet szörnyfilmekről és a díjakról is, ha már az idei Oscar-gála árnyékában nyomjuk majd a szöveget. (Készülj DiCaprio!)”. Március 15-re is készült a slammerek közössége, ez volt a Fehér Március elnevezésű projekt.
Slam poetry Marosvásárhelyen
Kolozsvár mellett Marosvásárhely volt az a város, ahol igen hamar elkezdtek foglalkozni a slam műfajával. 2012 szeptemberében a Látó Irodalmi Játékok keretében Marosvásárhelyre látogatott Závada Péter, Pion István és Simon Márton, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar slamhagyományok kialakulásában. Az esemény célja az volt, hogy megismertesse a közönséget a slam műfajával. Szó volt az alapokról: mikor indult el a mozgalom, melyek voltak a performance poetry kultúrtörténeti előzményei, és hogy mi mást tud nyújtani ez a műfaj az írott költészethez képest. Az eseményen mindhárman előadták saját szerzeményeiket.
Tavaly nyáron a Vásárhelyi Forgatag keretében, a Szféra – kortárs művészeti tér rendezvénysorozatának egyik programjaként került sor egy többnapos slam poetry workshopra, amelyet a két erdélyi slambajnok: Horváth Benji és André Feri tartott. Erre a többnapos tevékenységre több fiatal is jelentkezett, akik szövegeket dobtak össze, egymást véleményezték, segítették, együtt dolgoztak. Ennek végeredménye egy bő órás slamelőadás lett.
A III. Slam Poetry Bajnokság marosvásárhelyi fordulóját idén februárban rendezték meg a G. Caféban. Ezen a rendezvényen sikerült rekordot dönteni, ugyanis több mint 30-an jelentkeztek a megmérettetésre, erre még nem volt példa az előző két fordulón, egyik erdélyi városban sem. Akik ott voltak: Albert-Nagy Ákos, Bereczk Botond, Boros Bálint, Császár Tímea, Dankuj Örs, Farczádi Ali, Farczádi Róbert, Göllner Boróka, Iszlai Gáspár, Kántor Zsolt, Kányádi György, Kibédi Szabolcs, Kupán Zalán, Labancz Dávid, Lőrincz Jonatán, Magyarosi Noémi, Mihály Csongor, Nagy Krisztina, Osváth Bernadett, Simó Yvette, Szabó R. Ádám, Száz Adorján, Száz Z. Zsolt, Szilágyi Andrea, Szotyi, Tordai Bea, Vajda Boróka, Varga Beáta és Vass Csaba. Nyolc versenyző jutott tovább a megszervezésre váró döntőbe: Vass Csaba, Kántor Zsolt, Farczádi Róbert, Szilágyi Andrea, Szabó R. Ádám, Albert-Nagy Ákos, Lőrincz Jonatán és Szász Z. Zsolt. (Vass Csaba nyertes produkcióját ezen a linken lehet meghallgatni.)
Március 15-én, a The Nest, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Vox Novum közös szervezésében zajlott a Fehér Márciusnak keresztelt „audiovizuális ünnepi slamprodukció” a Köpeczi‒Teleki házban. A felhívásban a következő állt: „Március 15 mindig is fontos ünnepe volt a magyarságnak, az erdélyi forrongó vonalnak talán még inkább. Petőfi, a 12 pont, a Talpra magyar, a kiszabadított Táncsics és a fehér ingeken messziről virító kokárda egy életre beépült a tudatunkba. Észrevettük, hogy elcsépeltté váltak a forradalmi megemlékezések. Ezért döntöttünk úgy, hogy megmutatjuk, milyen a mi márciusunk. A slammereké, a fiataloké, hogyan látják az új generációk a szabadság ünnepét 2016-ban. 2016. március 15-én, Marosvásárhelyen egy igen különleges performansz kerül színpadra. Slammerek, vizuális művészek és egy dj találkozásából valami egészen különleges született. A slammerek az 1848-as forradalom aspektusait járják körbe, akkori és mostani szemszögekből, ezt próbálják majd látványban és hangban megeleveníteni, erősítve különböző vizuális és hanghatásokkal. Összetett produkció, a régi és új elemek találkozása egy különleges köntösben.” Felléptek: Burján Kinga, Keresztesi Dávid, Morar Ervin, Tófalvi Előd és Vass Csaba. Az itt elhangozott szövegekből válogattunk:
„Március 15 már rég nem a forradalomról szól…
Ez az ünnep a néha identitászavarban szenvedő tudatom.
Március 15 a magyarság.
Ez Te vagy, ez én vagyok.
Nekem március 15 az egysíkú megemlékezések,
a százszor hallott verssorok, a politikus sablondumája,
meg a magyar katona román egyenruhája,
mert ez az ország így lesz multikulti.. Érted… (…)
Nekem nem onnan kezdődik a magyarság, hogy felsorolom mind a 64 vármegyét
Hanem, hogy kívülről fújtam már 14 évesen az István, a király szövegét.
Rajtam nincs kokárda, nem lengetek magyar zászlót,
Nem harcolok autonómiáért és nem megyek tüntetni sem…
Azt meghagyom másnak… én nem ettől leszek magyar.
Azt kívánom, hogy találd meg te is mitől, és miben leszel az.”
(Keresztesi Dávid slamje)
„Ha hívnának, mennél ma harcolni bármiért?
Van még itt valami, amiért meghalnál?
Éltet még benned valami életet,
Vagy napjaid sora egy végeláthatatlan világosi letét?
Mi zavar, mi hoz ki a sodrodból,
Ússz szembe, készíts hálót az acélsodronyból,
Százával vagyunk itt és emberek!
Százával vagyunk itt és emberek,
Segítsetek, ébredjetek.”
(Morar Ervin slamje)
„Ami sok az sok!
Sok, hogy sokan vagyunk egy olyan helyen,
ahol soknak lenni romboló,
mert lóból is megárt a sznob…
Senkinek lenni olyan jó! Gondolod?
Szabadság meg a vágya, de annyi bárány bágyadt
A pásztor keze nem aranybánya
Így az egyenlőség megkülönböztetés, hát tetézzük a felkelést,
Már a testvér is ég, de nincsen vér
Éljen ha bír, s ha nem vesszen a tested elvetve Budapesten”
(Burján Kinga slamje)
„Ha szabadságot akarsz, akkor a benned lakó cenzornak álljon bitófája.
Ide az új nyomdagépet, hol a régiek tintája.
Felelősséget vállalni végre azért, ami tettünk.
Elismerni, hogy volt idő, mikor nem úgy cselekedtünk, ahogy illett volna.
Hát ne verd a melled, ha nincs miért.
Amíg ugyanolyan szennyes maradsz, hiába mosnak,
amíg te is úgy akarsz taposni, ahogy rád taposnak.
Addig semmit nem értesz az egészből.
Mert én szeretnék egyszer valami mellett harcolni és nem valami ellen.
Mert bocsássatok meg, de jellemző ránk, hogy sötétben bármikor harcra kelünk bárki ellen,
de Világosnál letesszük a fegyvert. Mert ott egymás szemébe kell nézni.”
(Vass Csaba slamje)
A következő marosvásárhelyi slameseményre már nem kell sokat várni, ugyanis április 7-én szerveznek egy Open Micet a G. Caféban, ahová bárki jelentkezhet, aki slammelni óhajt. (Ide kattintva elérhető az esemény Facebook-oldala a pontos részletekkel.)
Az információkért köszönet a slampoetry.hu-nak.
THE NEST
A Nest 2015-ben jött létre.
Célja különböző művészeti ágak felkarolása, az alkotók számára pedig egy közreműködési felület biztosítása.
A Nest fiatal művészek és művészetkedvelők csoportja, amihez bárki nyugodtan csatlakozhat.
A Nest egy átfogó felület, ahol író, költő, képzőművész, zenész, színész, slammer vagy bármilyen művész vagy művészetkedvelő teret kaphat ötleteinek megvalósításához.
A Nest egy összművészeti közösséget szeretne létrehozni, amely a fiatalok munkásságát közelebb hozza az erdélyi fiatalokhoz vagy akár a szakma nagyjaihoz.
A Nestben nincsenek határok és korlátok. A lényeg csak annyi, hogy minél több fiatal esélyt kaphasson tehetsége kibontakoztatására és művészetének megismertetésére.
A Nest keretet és találkozási pontot szeretne biztosítani, valamint egy olyan közösséget formálni, ahol amatőr és szakember együtt bontakoztathatja ki tehetségét.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819