Mit ér (el) a diák, ha 15 éves Romániában?

Hasonló cikkek

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Hol vagytok székelyek? (szemle)

március 23, 2019

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Kisebbség vs. kevesebbség

március 13, 2018

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Európai védelmet jogainknak!

március 12, 2018

December 5-én tette nyilvánossá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Developement – OECD) a 2015-ös PISA-felmérésekről szóló jelentést, amely a részt vevő országok – köztük Románia – oktatási rendszerére vonatkozó adatokat és elemzéseket tartalmaz. Az oktatási minisztérium december 6-án honlapján rövid sajtóközleményben tájékoztatta a közvéleményt a jelentésbe foglalt legfontosabb adatokról. Részletes, a romániai tanulók által elért eredményeket középpontba állító, elemző jelentés román nyelven mostanig nem jelent meg. Magyarországon a PISA 2015-ös vizsgálatának eredményeit december 6-án sajtókonferencián hozták nyilvánosságra, és egy kilencvenoldalas összefoglaló jelentésben olvashatóak.

A PISA-vizsgálatokat az 1990-es végén a világ legfejlettebb államait tömörítő gazdasági szervezet hívta életre azzal a céllal, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos kulcskompetenciák – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tankötelezettség végéhez közeledő, 15 éves tanulók tudását. Az első PISA-vizsgálatot 2000-ben bonyolították le 32 ország részvételével, a legutóbbi mérésben pedig már 72 résztvevő – a 35 OECD-tag mellett 37 további oktatási rendszer – mérhette össze teljesítményét az OECD-országok átlagával. A 2012-es méréshez képest a partnerországok köre változott leginkább (amellett, hogy Lettország tagja lett az OECD-nek). A korábbi résztvevők, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és Panama 2015-ben nem bonyolította le a mérést, Kína azonban az eddigi ciklusoktól eltérően nem kizárólag sajátos igazgatású városállamaival (mint Makaó és Hongkong), hanem nagy, keleti parti tartományaival – Csiangszuval és Kuangtonggal –, valamint Pekinggel és Sanghajjal képviseltette magát a vizsgálatban.

Vizsgált tudásterületek és mérőeszközök

A PISA történetében mindegyik felmérés középpontba állított egy-egy tudásterületet: 2003-ban a 15 évesek matematikai műveltsége, 2006-ban a tanulók természettudomá­nyos műveltsége, 2009-ben a szövegértés volt középpontban, 2012-ben újra a matematika kapott kiemelt figyelmet, 2015-ben pedig a természettudomány volt a mérés fő területe. Fontos újdonság, hogy a 2015-ös adatfelvétel már csaknem teljes egészében számítógépen zajlott. Nyomtatott tesztet is alkalmazhattak azok az országok, akik nem kívánták diákjaik teljesítményét digitálisan mérni, ők azonban a 2015-ös mérésre fejlesztett, új természettudomány-feladatokat nem használhatták, csak a hagyományos típusúakat. A 72 résztvevőből 15-en döntöttek a hagyományos mérőeszköz, a nyomtatott teszt mellett, köztük Románia is. Így a romániai diákok a felmérés során nem találkoztak a teljesen újszerű, magasabb rendű kognitív képességeket mozgósító feladatokkal, a tudományos kísérleteket modellező interaktív szimulációkkal, melyek során a tanulók döntései és cselekedetei szabták meg, hogy mi jelenjen meg a képernyőn. A digitális változatban olyan új itemformák  is megjelentek, mint amilyenek például a „drag and drop” (behúz és elenged) típusú kérdések, amelyeknek segítségével lehetségessé vált például fogalmak és élőlények csoportosítása, folyamatok és modellek sorba rendezése stb. Elemzők azt hangsúlyozzák, hogy a legtöbb országban alkalmazott digitális mérésnek hatása lehetett az eredmények alakulására, így a 2015-ös mérést nem annyira a 2012-eshez kell(ene) hasonlítani, hanem inkább a következő mérések viszonyítási alapjának tartani. A következő PISA-mérések adatfelvételei minden részt vevő ország esetében számítógépen zajlanak majd. Magyarország 2015-ben is a tesztek online változatát alkalmazta.

Az eredményekről

A PISA 2015 vizsgálat számításai szerint az OECD-tagországok természettudományi átlaga 493 pont. A skála első helyén Szingapúr diákjai találhatók 556 ponttal, őket követik Japán (538 pont), Észtország (534 pont), Tajvan (532 pont), Finnország (531 pont) Makaó-Kína (529) és Kanada (528 pont) tanulói.

Az oktatási minisztérium közleménye szerint a romániai tanulók természettudományból 435 ponttal az Egyesült Arab Emirátusok, Uruguay, Ciprus, Moldova, Albánia és Törökország diákjaihoz hasonlóan teljesítettek.

A következő táblázatban megfigyelhető, hogy a romániai tanulók eredményei mindhárom kompetenciaterületen jóval az OECD-átlag alattiak (az üres helyeknél az adott országok az illető területen az OECD-átlag felett teljesítettek):

(Forrás: itt)

Természettudományokból a PISA hét képességszintet határozott meg, ezek közül a második volt a vizsgálat alapszintje. Ezen a szinten és alatta a romániai tanulók 73,6 százaléka, a magasabb – 3., 4. és 5. – szinteken pedig összesen 26,4 százalékuk teljesített.

Matematikából az OECD-átlag 490 pont volt, ezen a képességterületen is a legjobb eredményt a szingapúri 15 évesek érték el, az összes résztvevőnél jelentősen magasabb pontszámot (564) szerezve. A lista elején Szingapúr után a távol-keleti országok állnak 548 és 524 pont közötti eredményekkel: Hongkong, Makaó-Kína, Tajvan, Japán, Kína és a Koreai Köztársaság. A nem távol-keleti országok közül Svájc (521 pont), Észtország (520 pont) és Kanada (516 pont) érte el a legjobb eredményt. Románia 444 ponttal Görögországhoz, Bulgáriához, Ciprushoz és Argentínához hasonló eredményt ért el.

A PISA szövegértésmérése arra összpontosít, hogy a tanulók miként tudnak információhoz hozzáférni, információt visszakeresni, összefüggéseket felfedezni, ezek segítségével egy adott szövegnek jelentést adni, majd a megismert szövegre reflektálni, azokkal kapcsolatban állást foglalni, függetlenül attól, hogy online vagy nyomtatott környezetben olvasnak.

A 2015-ös mérésben Szingapúr minden résztvevőnél jobban teljesített, az 2‒5. helyezési tartományt pedig Hongkong, Kanada, Finnország, Írország, Észtország, a Koreai Köztársaság és Japán foglalja el. Románia ezen a képességterületen is 434 ponttal az OECD-átlag alatt teljesített, Uruguayhoz, Bulgáriához vagy Trinidad és Tobago szigeteihez hasonlóan.

Önmagukhoz képest a romániai tanulók teljesítménye nem gyengült lényegesen az előző –2012-es – méréshez viszonyítva, 2006-hoz és 2009-hez képest viszont javult.

A pontszámok alakulása a 2006-os, 2009-es, 2012-es és 2015-ös méréskor:

  Év    Matematika    Természettud.    Szövegértés

2006        415              418                           396
2009        427              428                           424
2012        445              439                            438
2015        444              435                            434

Ha viszont az európai országok eredményeit nézzük, Romániát a lista végén találjuk: természettudományokból és szövegértésből az utolsó előtti, 27. helyet, matematikából pedig hátulról a harmadik, 26. helyet foglalja el.

A magyarországi tanulók eredményei sem adnak okot az örömre, hiszen átlaguk minden területen gyengült az előző méréshez képest (szövegértésből az átlag 488-ról 470-re csökkent, matematikából ugyanaz maradt, a természettudomány-eredmények 18 képességponttal rosszabbak lettek).

Az eredmények okairól

Az eredmények részletes elemzésére – reméljük – Romániában is sor kerül a közeljövőben. És a tanulságok levonására is. Annyi azonban már most elmondható, hogy ez a mérés is bizonyította: az alkalmazható tudás nem egyenlő a tananyag egyszerű reprodukálásával. A változásokhoz pedig szükség van a tanulási folyamatok mélyebb megértésére, a tudás szerveződésével kapcsolatos jelenségek figyelembevételére mind a tantervek megalkotásakor, mind a tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor. Hogy valóban az történhessen, amit a házi feladatos rendelet kapcsán a pedagógusok megfogalmaztak: az iskolában gyakorolva működőképes, használható tudásra tegyen szert a tanuló, motivált legyen, szeressen és tudjon tanulni. Nem ártana a távol-keleti országok példáját követni nálunk is, azok ugyanis folyamatosan tanultak a jó eredményeket elérő oktatási rendszerektől, s jelenleg minden területen az élen járnak. Régiónkban tanulni lehetne például a finnektől, az észtektől és az egyre jobb eredményeket elérő lengyelektől, akiknél minden tantárgyból legalább olyan fontos a tanulás tanulása, a „hogyan tanuljunk” kérdése, mint a „mit tanuljunk”-é.

PISA-vizsgálat

A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja annak felmérése, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni, és azokat alkalmazni. Ennek érdekében a PISA igyekezett olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. A háromévente megszervezett PISA-vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. A teljesítmények mérése mellett az oktatásért felelős döntéshozók munkájának segítése érdekében a vizsgálat nagy hangsúlyt helyez a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására, továbbá a jó teljesítményekkel leginkább együtt járó tényezők azonosítására.