Főoldal / Ehejt / Oldjuk meg problémáinkat egy könyvtárjeggyel!

Oldjuk meg problémáinkat egy könyvtárjeggyel!

Míg külföldi országokban eredményesen használják, addig felénk a pozitív hatások ellenére sem ismerik eléggé. A biblioterápia szellemi, lelki felfrissülést hoz, az egészséges személyiségfejlődést és az életminőség javulását célozza. Az emberek még vonakodnak tőle, miközben érzik, hogy szívesen részt is vennének egy ilyen foglalkozáson. A szürke köd eloszlatását Dénes Mária kézdivásárhelyi könyvtáros és biblioterapeuta vállalta fel.

 

– Mi is az a biblioterápia? Hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást?

A biblioterápia két görög szó, a biblio (könyv) és a terápia (gyógyítás) összetételéből származik. Egy válogatott irodalom megismertetése révén a biblioterápia tükröt állít, amelyben az egyén felismeri a konfliktushelyzetet, emberismeretre, önismeretre tesz szert, és megoldást kap saját élethelyzetére.

Népi lélekorvoslásról azóta beszélünk, amióta az emberek meséket, történeteket mesélnek egymásnak. Egy 200 éve tudományosan is elfogadott módszerről van szó. Kezdetben a pszichiátriai betegeknél alkalmazták, ez a klinikai biblioterápia. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gyógyászatban beteg embereknél csak szakorvos alkalmazhatja a terápiát. Ezzel szemben a könyvtárban használatos biblioterápiát bármely könyvtáros alkamazhatja, aki megfelelő képzés birtokában van, mert ez a terápia egészséges embereknek szól, és a lelki eredetű betegségek megelőzését szolgálja. A bánat, a szeretethiány, a csalódásélmény, az alvászavar, a lelki konfliktus, a depresszió, a szorongás lelkiállapota döntő szerepet játszik több testi betegség kialakulásában, mint például gyomorfekély, pajzsmirigy-rendellenességek, tüdőasztma, allergia, magas vérnyomas, idült fekélyes bélgyulladás stb.

Egy betegség tüneteinek kezelése mellett fontos a lélek gyógyítása is. Nagyon sok az elmagányosodott, társasmagányban élő ember, aki úgy érzi, hogy egyedül maradt a problémáival. Nem szabad hagyni, hogy eluralkodjanak ezek az érzések rajtunk. Ki kell lépni a komfortzónánkból, meg kell keresni azt a közösséget, ahol jól érezheti magát az ember.

– Milyen esetben lehet hasznos részt venni egy ilyen foglalkozáson?

– Minden hónap első keddjén, délután 17-18 óra között tartjuk a  foglalkozást a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár előadótermében, amely kitűnő színhelyül szolgál.

Az olvasás rossz helyzete világjelenség. Sajnos ezzel párhuzamosan megemelkedett a lelki eredetű betegségek száma, mint ahogyan azt fennebb említettem. A biblioterápia bárkinek hasznos lehet életkortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül, hiszen ma nincs az az ember, akinek ne lenne valamilyen problémája. Célunk felhívni a figyelmet az olvasás fontosságára, lelki egészségünk megőrzése érdekében. Nem elhanyagolható szempont a könyvtár nyújtotta közösséghez való tartozás érzése sem, hiszen rohanó világunkban nagyon kevés idő jut az egymásra figyelésre.

– Milyen személyes indíttatásból kezdett biblioterápiával foglalkozni? Miért épp ezt a módszert választotta?

– Ez nem az én választásom volt. A szakma engem küldött továbbképzésre, valószínűleg figyelembe vette az alapképzésemet, amely rokonszakma a pszichológiával.

– Hogyan dolgozik egy biblioterapauta? Mi a szerepe ebben a folyamatban?

– Sokat olvas ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő irodalmat, a folyamatban pedig a meghallgatás és a csoport tevékenységének irányítása a feladata. Egy ilyen foglalkozáson rendszerint részeiben megbeszéljük az adott irodalmi művet, értelmezzük, majd kibontjuk az emberi magatartásokat.

– Hogyan, mi alapján ajánlott történeteket választani ezekre a foglalkozásokra?

– Minden olyan irodalmi mű alkalmas rá, amelynek középpontjában az ember áll. De szükség esetén szakirodalmat is lehet ajánlani, hiszen a könyvtárunk nagyon értékes állománnyal rendelkezik e téren is.

barowesselenyimiklosvarosikonyvtar2

– A történetek kiválasztásakor fontos az, hogy előzetesen tudja, kik és milyen jellegű problémákkal érkeznek erre a foglalkozásra?

– Azt soha nem lehet tudni, hogy ki milyen jellegű problémával érkezik hozzánk. A módszer lényege, hogy senki nem beszél a saját problémájáról, hanem részt vesz egy mű feldolgozásában,  beleképzelheti magát különböző szerepkörökbe a kitárulkozás veszélye nélkül, úgy, hogy közben  ő nem sérül meg. Mivel ez egy folyamat, ki előbb, ki később, ki többé, ki kevésbé talál majd rá a megoldásokra. Az életkori sajátosságokat minden esetben figyelembe kell venni.

– Az emberek vállalják-e az önmagukkal való szembenézést, ami azért nem is olyan egyszerű? Kellőképpen megnyílnak-e, bekapcsolódnak-e egyes dolgok megvitatásába, vagy közömbösek?

– Mivel a menyílás sebezhetővé teszi az egyént, ezért megtörténhet, hogy valaki nem kíván állást foglalni. Senkit nem kötelezünk állásfoglalásra, ha ő nem akarja. Amennyiben gondolkodásra, elmélkedésre késztetünk valakit az adott téma kapcsán, már akkor is tettünk valamit.

– A művek gyakran kulcshelyzetek színterei is, amelyeknek megbeszélése észrevétlenül az egyén egyre mélyebben rejlő problémáit érintheti, akiben fokozódhat a feszültég, majd a közös megbeszélés hatására mindez feloldódik. Ezáltal lélekben megerősödve térhetnek haza az érdeklődők. Így van ez? Ezáltal el is érte célját a biblioterápia?

– Pontosan, az irodalmi mű olyan kell legyen, mint egy keresztrejtvény. Amíg nem töltjük ki az üres részeket, addig nem adódik össze a kép.

– Felgyorsult élettempó, nagy munkahelyi kihívások, tartós bánat, csalódások, konfliktusok… Ezt tetézi, hogy az emberek nagy része nem tudja megosztani senkivel a problémáit, mert egyszerűen nem meri felvállalni, gyengeségnek titulálja azokat. Ezáltal személyes elszigetelődésben szenvedhetnek, amely társadalmi jelenséggé alakulhat. És ilyenkor jöhet a könyvtáros, a biblioterapeuta, a könyvek szerepe: a könyvekről beszélgető csoportban kialakul a közösségi érzés fontossága, az emberek rájöhetnek arra, hogy problémájukkal nincsenek egyedül. Ez hatalmas energiát és megbízhatóságot igényel egy terapeutától. Hogyan látja ezt az oldalát?

– Két idézet jut eszembe: „Az életben nincsen olyan probléma, amelyet egy könyvtárjeggyel ne lehetne megoldani” (Eleonor Brown); „A könyvtár az a megnyugtató hely, közösségi központ kell legyen, ahova az emberek bizalommal fordulhatnak.” (Dr. Bartos Éva pszichológus)

A kölcsönös bizalom pedig elengedhetetlen kell legyen.

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

3 hozzászólás

  1. Ez melyik varosban mukodik?

  2. Kedves olvasónk, a foglalkozást a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban tartják.

  3. ez nagyon vagánynak tűnik, tessék terjeszkedni vele!:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük