Hasonló cikkek
Csíkszeredában a városvezetés az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a sportágak palettájának bővítésére, ennek nyomai pedig a Csíkí Csobbanó uszoda létrehozásával is tetten érhetők. Az egyelőre szabadidős tevékenységeknek és kisebb helyi versenyeknek helyszínt adó létesítmény a közeljövőben nagyobb funkciót kaphat. Az elképzelésekről és a tervekről Trandafir Norbert, a romániai úszó sportág egyik kiemelkedő alakja számolt be, aki nemrégiben Csíkszeredába helyezte át lakhelyét.
– Hogyan kerültél kapcsolatba az úszással?
– Ez igazából a szüleimnek köszönhető. Négy és fél éves koromban vittek el először uszodába azzal a céllal, hogy megtanuljak úszni. Eleinte nem kedveltem, de a szüleim már-már köteleztek rá. A családban senki nem volt profi úszó, szóval nem emiatt voltak ennyire határozottak, ők csak jót akartak nekem. Inkább az edzők látták bennem a potenciált, ők tanácsolták a szüleimnek a folytatást.
– A mi régiónkban nem igazán elterjedt sportág az úszás. Mennyire volt nehéz kitartani az elhatározás mellett, hogy te igenis profi úszó szeretnél lenni?
– Mivel idővel már kezdtek jönni az eredmények, már én is jobban átláttam, hogy van lehetőségem a fejlődésre. Talán tíz-tizenegy éves lehettem, amikor rájöttem, hogy nem hiába csinálom, ez pedig erőt adott a folytatáshoz.
– Mennyire költséges sportág az úszás?
– Nagy mértékben függ attól, hogy milyen szinten űzi valaki ezt a sportot. Ha hobbiszinten, akkor egyáltalán nem költséges, ebben az esetben egy fürdőnadrág és egy szemüveg kell a kikapcsolódáshoz. Ellenben ha az illető profi szinten szeretné folytatni a tevékenységet, akkor költségessé tud válni. Egy profi úszónadrág három-négyszáz euró is lehet, ebből pedig legalább három kell évente. A szemüvegek már szintén magasabb árkategóriába tartoznak, és bejön a profi úszósapka is, továbbá egy edző jelenléte szintén feljebb viszi a sportág eszmei értékét.
– Már három olimpián is részt vettél. Ezek a világesemények csak sportolóként jelentettek előrelépést, vagy emberileg is pozitívan hatottak rád?
– Keveseknek adatik meg, hogy részt vehetnek egy olimpián, de sportolóként ez semmihez sem hasonlítható. Elsősorban olyan eredményeket kell produkálni, hogy olimpiai kvótát tudjon szerezni az ember, de emögött hatalmas munka van. Úgy fogalmaznék, hogy mindenféle szempontból előrelépés az olimpia, mert nagyon sokat lehet tanulni egy ilyen világméretű rendezvényen. Tapasztalatszerzés szempontjából a lehető legjobb lehetőség, sok erőt tud adni a folytatáshoz. Igazi motiválószer, amely még inkább jobb és jobb teljesítményre sarkall, mert a saját szemeddel látod, hogy hatalmas elismerés a világ előtt.
– Mennyi idődet veszi fel az úszás, a gyakorlás?
– Nagyjából reggeltől estig gyakorlok. A teljes délelőtt edzéssel telik, utána hazajövök, két-három órát pihenek, délután pedig szintén van egy négyórás edzésprogram. Nyolctól nyolcig, tehát tizenkét órás műszak a miénk… De van szárazföldi és vízi edzésterv is, megközelítőleg ugyanannyi idő jut mindkét típusra.
– Zsúfoltnak tűnik a napi programod. Mi a helyzet a szabadságolással?
– Ezt ismételten a hozzáállással tudom összekapcsolni. Ha profi szinten szeretné valaki csinálni, akkor nem létezik olyan, hogy szabadságon vagyok. Félig hobbiszinten már igen, de akkor valószínűleg már nincs akkora eredménye és látszata a munkájának. Más sportágakkal ellentétben nekünk nincs olyan, hogy holt szezon.
– Szabadidő hiányában akkor a magánéletre is jóval kevesebb időd jut…
– Az az igazság, hogy egyáltalán nem könnyű a kettőt összeegyeztetni, de idővel megtanul az ember együtt élni ezzel az életformával.
– Mivel egyéni sportágról beszélünk, kellőképpen tudod motiválni önmagad, vagy vannak olyan személyek, támogatók, akik segítenek téged ebben?
– A hozzám közel álló személyek rengeteget segítenek a sikeres motiváció elérésének érdekében. A család és az edző pozitív hozzáállása elengedhetetlen, de elsősorban önmagamat kell mindinkább jobb teljesítményre sarkalljam. Enélkül is hasznosak a külső tanácsok, de sokkal nehezebb ösztönzést, inspirációt találni, ami képes előre hajtani engem.
– Kevesen tudják, de jelenleg Csíkszeredában készülsz, itt edzel. Mi volt a költözésed oka?
– A legfontosabb indok az, hogy be szeretnénk indítani a Csíkszeredai Városi Sport Klubban (VSK) az úszószakosztályt. A városvezetés úgy gondolta, hogy erre jelenleg én lennék a legkompetensebb személy. Később persze, ha úgy alakul, én lennék a VSK úszóedzője, szóval ennek a projektnek az első lépéseit próbáljuk most megtenni. Ezenkívül készülök egy rövidpályás úszó-világbajnokságra, ami most lesz, december elején.
– Mi a benyomásod a városról, az emberekről, a körülményekről?
– Az emberekről és a társadalmi életről nem igazán tudok véleményt alkotni, mert egyelőre kevés időm volt kapcsolatokat kialakítani, beszélgetésekbe elegyedni. A városvezetés részéről nagyon pozitív a hozzáállás, látszik, hogy profi szinten szeretnék tető alá hozni ezt a projektet. Minden szükséges segítséget megadnak ehhez, szóval látnak lehetőséget és potenciált a csíki úszósportban. Az uszodában a huszonötös medence megfelel a világbajnokságon is használt medencék méreteinek, szóval ebben a tekintetben is megfelelően tudok készülni az eseményre.
– Van példaképed, akire felnézel?
– Megpróbálok minél több embertől tanulni. Nem szeretnék kiemelni embereket, akikre felnézek, mert nem lenne korrekt. A sportolókra azért nézek fel, mert bebizonyítják, hogy megfelelő motivációval el lehet érni azt, amit ők már letettek az asztalra, a hétköznapi emberekre pedig azért, mert ők mint emberek képesek új dolgokra rávilágítani a személyiségük által.
– Biztosan neked is van egy álmod az úszás terén, amit el szeretnél érni…
– Ez így igaz, mindenkinek van. Én úgy érzem, hogy az álmomat többszörösen is beteljesítettem. Úgy tartják, hogy egy sportolónak az lehet az álma, hogy kijusson egy olimpiára. Nekem már háromszor is megadatott ez a lehetőség, ebből a szempontból tehát elégedett vagyok magammal.
– Milyen tanácsod lenne a fiatal csíki úszóknak, akik látnak téged, az elért eredményeidet, és felnéznek rád?
– Mint ahogy minden sportág esetében, itt is a legalapvetőbb szempont a kitartás az elhatározásuk mellett. Fektessenek bele energiát, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy jobbak és gyorsabbak legyenek. Januártól én is elkezdem az úszásoktatást Csíkszeredában, így én is segítségére leszek az ifjú úszóknak abban, hogy akár sikeres profi úszó válhasson belőlük.
TRANDAFIR NORBERT
1988. február 8-án született Marosvásárhelyen. Általános iskolai tanulmányait követően a gimnáziumi éveit a Szász Adalbert Sportlíceumban (Liceul cu Program Sportiv „Szász Adalbert”) töltötte.
Ezt követően érdeklődését leginkább a bákói sportegyetem keltette fel, itt testnevelői szakra iratkozott be, szakosodásként pedig egyértelműen az úszást választotta. Mesteri tanulmányait is a már említett intézményben végezte sportteljesítmény szakon.
Marosvásárhelyen már két éve foglalkozik úszásoktatással gyermekkorosztályban, januártól pedig Csíkszeredában is elkezdi ezt a tevékenységet. Emellett teljesítménysporttal is foglalkozik.
Kedvenc számai az 50 m-es és a 100 m-es gyorsúszás.
Hobbiszinten minden sportot szeret, ami megmozgatja, főleg amelyeket vízben (szörf, kajak, búvárkodás, snorkeling) vagy levegőben (repülés) kell űzni. Ezenkívül szeret korcsolyázni és sízni, továbbá olvasni és fotózni.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819