Napjainkban a klímaváltozás leginkább érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás, nő a rendkívül meleg napok száma, s mindez nagyon káros lehet a növényzetre. Ha a tartósan magas hőmérséklet vízhiánnyal párosul, nagy termésveszteség következhet be, ezért vidékünkön is egyre nagyobb szükség van az öntözésre. Erre figyelt fel a Kovászna Megyei Tanács mellett működő AgroSic Egyesület, és a megyei mezőgazdasági igazgatósággal, a vízüggyel, egy tervezővel, valamint 33 gazdával együttműködve elkészítette Háromszék megyeszinten összehangolt öntözési tervét. A Morfondír.ro Orbán Miklós igazgatót az elkészült tervről, valamint az egyesület tevékenységéről kérdezte.
Az összehangolt öntözési tervet Orbán Miklós igazgató az egyesület legnagyobb jelentőségű megvalósításának tartja, ami országos szinten is egyedi: 1240 hektárnyi mezőgazdasági terület engedélyezett öntözését teszi lehetővé, és 33 gazda használhat hivatalosan felszíni vizeket öntözésre.
– A megyei agrárium versenyképességét nagyban meghatározza az öntözött területek nagysága, hiszen az öntözés a vízhiányos időszakban nélkülözhetetlen termelési tényezővé vált a termőterületeken. A gazdák mostanig is öntöztek, de ez egyrészt nem volt törvényes, másrészt ott, ahol kevés volt a víz, és túl sűrűn álltak a mobil öntözőkészülékek, ismétlődő veszekedések, viták törtek ki. Ezt a helyzetet hivatalosítja és oldja meg az öntözési terv, aminek az elkészítése közel két évet vett igénybe: először feltérképeztük a használható vízforrásokat és öntözőberendezéseket, majd a tulajdonképpeni tervezés során 116 parcella számára 46 vízforrásból 69 szivattyúzási pontot határoztunk meg, ahonnan hatalmas mennyiségű – 1,6 millió köbméter – víz juthat a termőföldekre. Ezt követően az egyesület eljuttatta az elkészült tervet a bukaresti vízügyhöz engedélyeztetésre. Az egyesület előfinanszírozta a költséget is. A közösen benyújtott terv jelentős megtakarítást jelent, hiszen az egy-egy öntözési ponthoz külön lekért engedélyek sokkal több pénzbe kerültek volna. Az egész megye számára történő, közös engedélyeztetés lényegesen olcsóbb, kedvezményes volt. Ez összefügg azzal is, hogy a vidékfejlesztési projektek is olyan beruházásokat támogatnak, amelyek egyaránt elősegítik az öntözött területek növelését és az ésszerű vízgazdálkodást. Az sem mellékes, hogy különösen mikor kicsi a folyók vízmennyisége, a termelők programálás szerint öntöznek majd – magyarázta az igazgató.
Orbán Miklós elmondása szerint az egyesület folyamatosan tartotta a kapcsolatot a gazdákkal, felhívásokkal fordult hozzájuk, tájékoztatta őket.
– A projektbe önkéntes alapon kapcsolódtak be a termelők. Elsősorban a megye kiemelkedő mezőgazdasági adottságú területeiről jelentkeztek a gazdálkodók: legtöbben Kézdiszékről, ami nem véletlen, hiszen ez a legjelentősebb pityókás vidék a megyében, s a pityókának közismerten nagy szüksége van a vízre. Utánuk a sepsiszékiek következnek, Orbaiszékről csupán Barátos környékéről volt igény az engedélyeztetésre, Erdővidékről nem élt senki a lehetőséggel – részletezte Orbán Miklós.
Az igazgató a megye távlati céljai között említette a víztározók kialakítását is, hiszen az öntözési igény és a folyók nagy vízhozama nem esik egybe.
– Az elkövetkezőkben szükség lesz a megye egészét átfogó öntözőrendszer kialakítására is, hiszen az éghajlat változása szükségessé teszi a lehulló víz visszatartását és felhalmozását is, ugyanakkor a jövőben változatossá kell tenni a vízforrásokat is, amiből az öntözéskor gazdálkodunk – hangsúlyozta Orbán Miklós.
A szövetkezés fontossága a mezőgazdaságban
Az igazgató az összehangolt öntözési terv bemutatása kapcsán kitért a mezőgazdasági ágazat aktív szereplőinek együttműködésére, a szövetkezések fontosságára is. Példaként Háromszék első tejfelvásároló, -feldolgozó és -értékesítő szövetkezetét, a SicLandet hozta fel, amit 2015 júniusában a Meotis tejfeldolgozóval, az Illyefalvi Szarvasmarhatartók Egyesületével, valamint négy természetes személlyel társulva hoztak létre. Az együttműködés hasznosságának érzékeltetésére Orbán Miklós további példákat is említett: az AgroSic Egyesület bálázó- és bálafóliázó gépeket adott az Illyefalvi Szarvasmarhatartók Egyesületének, silózókombájnt Nagybacon község közbirtokosságának és a szarvasmarhatartókat tömörítő egyesületének, mobil gyümölcsfeldolgozó és -csomagoló gépet a Málnás község területén alakult Zalánpatak Kincsei Egyesületnek, öntözőberendezést az Uzoni Szarvasmarhatartók Egyesületének, legelőfelméréshez nyújtott támogatást a Zágoni Gazdák Egyesületének. Emellett számos gazdagyűlés megszervezését támogatták, részt vettek regionális és megyei szarvasmarhaszemlék szervezésében, és a mezőgazdasági igazgatósággal, valamint a megyei önkormányzattal együttműködve konferenciákat szerveznek, és kezdeményezték a veterán mezőgazdászok találkozóját is.
– A jövő a szövetkezésben van, ezt támogatja a Nemzeti Vidékfejlesztési Program is, mi is ezt kívánjuk tudatosítani a gazdákban. A közeljövőben a tejbegyűjtésre és -feldolgozásra szeretnénk fókuszálni. Szeretnénk elérni, hogy a megye minden régiójában szövetkezések jöjjenek létre ezen a területen, és feldolgozóüzemek is létesüljenek. A Székelyföldet átfogó együttműködésben is gondolkodunk, közös székelyföldi márkában, amin belül lebontva jelennének majd meg az egyes kisebb régiók vagy települések. Csak így lehet ellensúlyozni a multik részéről érkező nyomást, s a vásárlók tudatosítására is szükség van, hogy ne az olcsó terméket vásárolják meg, ami lehet, hogy egy csepp természetes anyagot sem tartalmaz, hanem a minőségi, helyi árut – zárta a beszélgetést Orbán Miklós.
AgroSic Egyesület
A sepsiszentgyörgyi székhelyű szervezet a Kovászna Megyei Tanács kezdeményezésére jött létre 2013-ban. Igazgatója Orbán Miklós, mellette két tanácsos tevékenykedik az egyesületben. A szervezetnek a megyei tanács mellett tíz háromszéki község a tagja: Barátos, Málnás, Csernáton, Nagybacon, Illyefalva, Zágon, Uzon, Bölön, Torja és Bodok.
Az egyesület célja aktívan hozzájárulni a megye mezőgazdaságának és állattenyésztésének fejlesztéséhez, segítséget nyújtva az egyes gazdák vagy egyesületek számára az európai uniós és belföldi pályázatokhoz, a gép- és eszközvásárláshoz, a szakmai továbbképzéshez.
A szervezet százezer eurós évi költségvetésből gazdálkodik, ami a tagok hozzájárulásából áll össze. Eddig hatvan projektet bonyolítottak le, 38 eseményt szerveztek közel négyezer résztvevővel, mezőgazdasági területek digitalizálását, gépvásárlást, istállóépítést támogattak, részt vettek szövetkezetek alapításában, továbbá konferenciákat, továbbképzéseket szerveztek.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819