Főoldal / Piactér / Pártolja a kormány a mezőgazdasági szövetkezeteket
Forrás: agrointel.ro

Pártolja a kormány a mezőgazdasági szövetkezeteket

A termékeik eladásával küszködő termelők piacon való fennmaradásuk érdekében egyre nyitottabbak kell legyenek a különböző csoportosulásokra. Az elmúlt héten új, a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó törvény lépett hatályba, amely illetékek alóli mentesülést és adókedvezményeket ígér a szövetkezet tagjainak. A rég várt törvénymódosítás újraértelmezi a szövetkezetek működését, és lehetőséget kínál nemcsak az egyéni, de a családi vállalkozásoknak is, hogy mezőgazdasági szövetkezetekbe, termelőszövetkezetekbe csoportosuljanak, és a fennmaradás reményében érvényesítsék érdekeiket.

 

A 164/2016-os számú törvény 7. cikkelyének értelmében a mezőgazdasági szövetkezet mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket termel, és a törvény előírásainak megfelelően kereskedelmi tevékenységet végez vagy szolgáltatást kínál az agroélelmiszeri szektorban. Célja a szövetkezeti tagok érdekeinek előnyben részesítése, a termékek minőségét illetően a piaci standardok megtartása, a megtermelt javak értékesítése és a vidéki térségek gazdasági fejlesztése. Az új törvény a csoportosulást alkotó fizikai személyeket és minőségüket figyelembe véve határozza meg a mezőgazdasági szövetkezet fogalmát.

  • Elsőfokú mezőgazdasági szövetkezetnek (cooperative agricole de gradul I.) nevezi azokat a szövetkezeteket, amelyeket fizikai személyek (PF), engedélyezett fizikai személyek (PFA), egyéni vállalkozások (ÎI) vagy családi vállalkozások (ÎF) alapítanak. Ezek alaptőkéje legkevesebb ötmillió lej lehet.
  • Másodfokú mezőgazdasági szövetkezetnek (cooperative agricole de gradul II.) pedig azokat a szövetkezeteket nevezi, amelyeket jogi és természetes személyek vagy engedélyezett fizikai személyek alapítanak. Ezek legkevesebb százmillió lejes alaptőkével indulhatnak. Mindkét esetben az egy tagra eső hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint az alaptőke egytizede.

 

A mezőgazdasági szövetkezetekre jellemző a nyitott és önkéntes csoportosulás, csatlakozás; a szövetkezet tagjainak demokratikus ellenőrzése; a tagok szabad gazdasági hozzájárulása; a szövetkezet önállósága és függetlensége, valamint a szövetkezetek közötti együttműködés. A szövetkezet létrehozását, működését és szervezését az azt létrehozó, aláírással ellátott alapító okirat biztosítja. Az okiratnak tartalmaznia kell a társulási elhatározást, az alapító tagok névsorát és azok üzletrészeit is. Emellett még a szövetkezet statútumának is fontos szerepe van.

 

Illeték alóli mentesülés és adókedvezmény a szövetkezeteknek

A mezőgazdasági szövetkezetek működését módosító 164/2014-es számú törvény elsősorban illetékek alóli mentesülést és adókedvezményt kínál a szövetkezeteknek. Ennek értelmében tehát, ami a szövetkezet által értékesített termékeket illeti, jövedelemadó alól mentesülnek a szövetkezetet alkotó egyéni, családi és mikrovállalkozások. A szövetkezet tagjai a haszonbéradótól is mentesülnek, ha megművelés céljából bérbe adják földjüket a szövetkezetnek.

Az adókedvezmények sorába tartozik még az első öt évre szóló társasági adófizetés alóli mentesülés is, amely az újonnan alakult, mezőgazdasági termékeket feldolgozó szövetkezetek fellendítését szolgálja, valamint azok segítését, akik évi nettó kétmillió euró értékű bevételre tesznek szert lejbe átszámolva.

 

Mezőgazdasági szövetkezetek Romániában

Romániában jelenleg 743 mezőgazdasági szövetkezet működik, ezeknek többsége az ország északkeleti részén található. Ez az arány a magyarlakta vidékeken az adott mezőgazdasági feltételekhez képest is alacsony: Hargita megyében 20, Kovászna megyében 7, Maros megyében 10, Kolozs megyében 30, Brassóban pedig 32 mezőgazdasági szövetkezetet jegyeztek be.

A hivatalos statisztikai adatok (Oficiul Național al Registrului Comerțului) szerint a legtöbb, 372 szövetkezet elsőfokú szövetkezetnek minősíthető, melyek többnyire egy és tíz közötti taggal számolnak, és csak nyolc szövetkezet büszkélkedhet száznál is több szövetkezeti taggal. A legtöbb esetben a gazdasági tevékenység az állattenyésztés, a vegyes farmok, a gabona- vagy gyümölcstermesztés köré szerveződik. Ami pedig az alkalmazottakat illeti, a szövetkezetek több mint 84 százaléka nem alkalmaz, vagy nincs hivatalosan is bejelentett alkalmazottja, ami a romániai szövetkezetek gazdasági fejlődésének gyengeségét is bizonyítja. Az új törvény célja ezeknek a számadatoknak a lényeges fellendítése, a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók érdekeinek megvédése és azok együttműködése a gazdasági fejlődés érdekében.

 

Archívum: 2016. július 28.

Olvasta már ?

Fórumon osztották meg tapasztalataikat Csíkszeredában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük