Hasonló cikkek
Ismét élhetnek választójogukkal a román állampolgárok, hiszen idén újra választunk. Egyfordulós önkormányzati választások, csökkentett létszámú törvényhozói testület, a parlamenti választásokon egyszerűbb választás a diaszpórában, állami költségvetésből finanszírozott kampányok és egyéb új szabályzások szerint zajlik majd a 2016-os önkormányzati, majd parlamenti választás.
Románia Hivatalos Közlönyében már megjelent az a kormányhatározat, amely leszögezi a 2016-os önkormányzati választás dátumát. A választásra június 5-én, június első vasárnapján kerül sor, így a választást megelőző kampányidőszak a május 6–június 4. közötti hetekre tehető. Április 11–26. között kell véglegesíteni a tanácsos, a megyei tanácsos és a polgármesteri tisztségre jelöltek listáját, amelyre május 4-ig nyújtható be fellebbezés. A május 4-én véglegesített listán szereplő személyek indulnak majd a választásokon. A parlamenti választásokat novemberben szervezik meg.
A tisztességes választás feltétele több téren is szigorú szabályozást igényel. Az alábbiakban az idei választásokat meghatározó főbb intézkedéseket foglaltuk össze.
Kampányidőszak: a jelöltet sok esetben meghatározza saját kampánya
Hogy miért „sok esetben”? Mert kivételt talán a függetlenül induló jelölt képezhet. Minden más esetben a kampány csak egészen kis százalékában jellemzi a választásokon indulni kívánó személyiséget, sokkalta inkább az általa képviselt párt szellemiségét, az általa képviselt értékeket. A kampány jellege, intenzitása, civilizált lefolyása mindkét esetben a mögötte álló emberről árulkodik.
A plakátok parádéja nagy népszerűségnek örvend nemcsak Romániában, hanem szerte a világban. Ebben az időszakban számtalan papír a rá kerülő, drága festékkel még a 24 órát sem éli meg, rákerül egy újabb, szebb, ékesebb és erősebb párt plakátja. Ez a kampányidőszak néhány hónapra egészen új arculatot ad az országnak. Hogy ez az arculatváltás mit eredményez a következő négy évre, azt elméletileg mi, szavazati joggal rendelkező, tisztességes állampolgárok döntjük el.
Egyfordulós vagy többfordulós önkormányzati szavazás?
Bár már törvénybe hozták az egyfordulós önkormányzati szavazást, alkalmazása előtt sürgősségi kormányrendeletben még kieszközölhető annak változtatása. A héten erről tárgyal a kormányfő, hiszen véleménye szerint is kedvezőbb lenne a kétfordulós szavazás. Egyfordulós választás esetén egy viszonylag hosszú listából kellene kiválasztani a jelölteket, míg a kétfordulós változat lehetőséget biztosítana arra, hogy a második fordulóban egy leszűkített körből, alaposabb megfontolás után újra választhassanak az állampolgárok. Bár nyilvánvaló, hogy a jelöltek számára kedvezőbb lenne megnyerni a választást az egyfordulós választás esetén, de a kétfordulós szavazás az állampolgároknak kedvezne a helyes döntéshozatalban!
A másik fontos dolog az önkormányzati választások esetében: ahhoz, hogy a tanácsok vagy a polgármesterjelölteket indító pártok jelölteket indíthassanak, a választóterületük névjegyzékében szereplő állampolgárok legalább 1 százalékának a támogatását kell igazolják.
Levélszavazási törvény a külföldön élő román állampolgárok számára
Nem nehéz emlékezni a legutóbbi választások napján hajnaltól késő estig kígyózó, hosszú sorokra. Azokra a határon túli vagy külföldön dolgozó, hűséges és kitartó román állampolgárokra, akik a jobb lehetőségekkel teli jövő fényében egész nap sorban álltak azért, hogy szavazhassanak, dönthessenek. Ezt a kellemetlen helyzetet kívánta megoldani a levélszavazási törvény, amelynek értelmében a 2016-os parlamenti választásokon a külföldön élő, román állampolgárok levél útján is szavazhatnak. Ennek értelmében előzetes regisztráció után kell letöltsék az internetről a személyes adataikat tartalmazó formanyomtatványt: a szavazólapot, amelyet dupla borítékba helyezve kell elpostázzanak a választási hatósághoz.
A 2012-es parlamenti választásokhoz képest idén kevesebb képviselőt választhatunk, egy képviselőt minden 73 ezer lakos és egy szenátort minden 168 ezer lakos után. Ez összesen 308 képviselőt, 134 szenátort, 18 kisebbségi képviselőt, 4 képviselőt a diaszpórából és 2 szenátort jelent, ami összesen 466 választott elöljárót jelent.
Állami pénzből finanszírozott kampányok
A 113/2015-ös számú, pártfinanszírozási törvény értelmében a pártok az állami költségvetésből utólag visszakapnák a kampányukra fordított, hitelezett kölcsöneiket. Ennek feltétele természetesen a pontos elszámolás, az átláthatóság, valamint a szavazatok legkevesebb 3 százalékának megszerzése. A kampányköltségek felső határát is meghatározza a törvény, ennek értelmében egy párt által felvett kölcsön nem haladhatja meg az állami költségvetés bevételének 0,025 százalékát. Minden olyan adomány, ami meghaladja a garantált bérminimum tízszeresét, csakis bankszámlán utalható az illető párt számlájára.
A pártfinanszírozási törvény megszegése 10 ezer és 200 ezer lej közötti bírsággal jár, az illető pártot/jelöltjét ráadásul a választásból való kizárás veszélye is fenyegetheti.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819