Főoldal / Színes / Pokémon Go – utánajártunk a hírhedt játék jogi vonzatainak

Pokémon Go – utánajártunk a hírhedt játék jogi vonzatainak

2016 világhírű zsebszörnyvadászata nem hagy alább népszerűségéből. S mivel észrevétlenül egyre veszélyesebbé válik, néhány államban már komolyan fontolóra vették a betiltását, vagy már be is tiltották a játékot. Bár a programfejlesztők szerint a játék kimozdítja a fiatalokat a négy fal közül, és kivezeti őket a természetbe, nem valószínű, hogy az akár 10 km-es gyaloglás során a játékos az okostelefonja képernyőjén követett irányvonalon kívül bármi másra is figyelne. Az sem kizárt, hogy ilyenkor, a szörny megtalálását övező eufóriában észrevétlenül követ el bűncselekményt vagy szabálysértést.

 

A Pokémon Go-őrületet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 2016-os olimpiai játékokon nemcsak a közönség, de még néhány sportoló – köztük a legismertebb japán tornász – sem tudott megválni a játéktól. Ő ötezer dolláros számlával tért haza az olimpiai játékokról, ennyibe került a roaming adatforgalom, amit a Pokémon Go brazíliai használata igényelt. Mentségére legyen mondva, Brazíliában csak két nappal az olimpiai játékok kezdete előtt vált hivatalosan is elérhetővé a játék. Ezek után már magyarázatra sem szorul a Pokémon Go jelensége. Az ötlet egy áprilisi tréfaként fogalmazódott meg 2014-ben, majd 2016 júliusában került hivatalosan is piacra. Öt órával a start után a Pokémon Go lett az Amerikai Egyesült Államokban a legnépszerűbb alkalmazás, itt öt nap alatt 7,5 millióan töltötték le az alkalmazást.

Egy mondatban összefoglalva úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Pokémon Go egy virtuális valóságra épülő okostelefonos kalandjáték, amely félig a valóságban, félig pedig az okostelefon virtuális terében játszható. Ez egy ingyenesen letölthető telefonos játék iPhone-ra és Androidra, a játékon belül azonban PokéCoin vásárlásával különböző eszközökre, lehetőségekre, fejlesztésekre költhetnek a játékosok.

A helyszínalapú játék szoftverét 2016 nyarán dobták hivatalosan is piacra, július 6-tól kezdetben Ausztráliában, Új-Zélandon, majd az Amerikai Egyesült Államokban vált elérhetővé, 13-án jelent meg Európában, Romániában pedig pontosan három nappal később, azaz július 16-án. A láz ezekben az országokban már lankadni látszik, Romániában például közel 10 százalékkal esett vissza az érdeklődés júliushoz képest. Ahol pedig még csak most dobták piacra, ott értelemszerűen még tombol a Pokémon-vadászat.

 

Mitől olyan jó a Pokémon Go?

A zsebszörnyek valós földrajzi helyek közelében jelennek meg az alkalmazás térképén a kiterjesztett valóság segítségével. A telefon a térbeli pozíciónkat kiolvasva vetít rá minket a környék térképére, ahol ikonokkal jelzi, hová érdemes menni. A játék szoftvere határozza meg a PokéStopok helyszíneit is. Ezeket elsősorban a nagyvárosok ismert és tradicionális látványosságainál és a bevásárlóközpontokban helyezték el, ahol a tulajdonosok akár fizethetnek is a játék üzemeltetőinek, hogy Pokémon-szörnyecskéket vonzzanak az üzletük közelébe. Így ahhoz, hogy szörnyecskét gyűjtsünk, telefonnal a kezünkben kell nyakunkba vennünk a várost és a környéket. Akadt olyan játékos is, aki 10 km-t gyalogolt, hogy megkapja a Pokémonját. Mivel a játék nemcsak a GPS-t figyeli, hanem a lépésszenzort is, és sebbességlimitet alkalmaz, így néha még a biciklizés sem fér bele gyaloglás helyett, csak a gördeszka.

Az ötletgazdák nemcsak a játékkal járó mozgásban és környezetünk megismerésében látják a Pokémon Go előnyét, hanem véleményük szerint lehet pozitív szociális hatása is a játéknak, mert többnyire társas közegben zajlik.

 

Mikor kerül büntetőjogi felelősség alá a Pokémon Go játékosa, és mikor beszélhetünk szabálysértésről?

Az alig három hónapos őrületbe többen belehaltak, veszélyes helyzetbe sodorták magukat, otthagyták munkahelyeiket, elfelejtették gyermekeiket, vagy pedig teljesen belemerülve a játékba szabálysértést vagy bűncselekményt követtek el. Ez a felsorolás szinte hihetetlennek tűnik, mégis megtörtént eseteket takar. Ahogy megjelent a játék, rögtön megtörtént az első emberölés is, de ezt még rengeteg tragédia követte.

A játék első halálos áldozata egy közép-amerikai kisgyerek volt, aki két héttel az alkalmazás elindulása után unokatestvérével magánterületen lelt egy zsebszörnyre, a tulajdonos pedig azonnal lelőtte az egyik fiút.

A magántulajdon megsértését és az idegen területre való behatolást a játékos szinte észre sem veszi, hiszen előtte csak a cél, a szörnyecske megtalálása lebeg. Így akaratlanul is szabálysértéseket vagy akár bűncselekményeket követhet el, felelősségre pedig csakis magát vonhatja, semmiképpen sem a szolgáltatót. Nem utolsósorban azt is meg kell említeni, hogy ahhoz, hogy valaki használhassa a játékot, 13 év felettinek kell lennie, vagy pedig szülei kell létrehozzák a felhasználói fiókot, a bejelentkezéssel pedig rengeteg, a készüléken lévő személyes adat is felkerül az adatbázisba, melyeket később a szolgáltató felhasználhat, vagy biztonsági okokból akár ki is adhat.

A játék során a leggyakoribb bűncselekmény a magántulajdon megsértése. Mi történik ilyenkor? Noha a keresett tárgy vagy edzőterem csak virtuális, elhelyezése sokkalta inkább a valóságban történik. Ha ez egy magánterület vagy lakás, a behatolásra bizonyára engedélyt kell kérnünk. Ennek hiányában azonban alkalmazható lesz a Büntetőjogi Törvénykönyv, ami erre az esetre a következőképpen fogalmaz: bármilyen módon történő jogtalan behatolás (a tulajdonos engedélye nélkül vagy annak akarata ellenére) egy lakásba, helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített területre bűncselekménynek minősül, és három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal jár. Amennyiben a sértett fél panaszt tesz a játékos ellen, a Pokémon Go valószínűleg elveszíti varázsát a játékos szemében.

Ezenkívül sok esetben beszélhetünk zaklatásról is. A Büntetőjogi Törvénykönyv szerint zaklatásnak minősül az, ha valaki jogtalanul, ismétlődő módon követ valakit, vagy felügyel lakhelyet, munkahelyet vagy más helyeket, ezzel félelmet keltve a másik személyben. Abban az esetben, ha a játékos többször is visszajár egy bizonyos helyre szörnyet keresni, de ezt a felperes zaklatásnak értelmezi, a félelme jogos, és ezért akár három hónaptól hat hónapig terjedő börtönbüntetés vagy pénzbírság is járhat a Pokémon Go játékosának.

Itt még megemlíthető az úton történő szabálytalan átkelés vagy egyéb közlekedési szabályok megsértése. Mindkét esetben a játékos kezében tartva a telefonkészüléket a képernyőre koncentrál, hogy merre, hány lépésre található a szörnyecske, és megfeledkezik arról, hogy ő nem a virtuális világban, hanem a valóságban halad át az úttesten, vasútvonalon, lép rá a járdára vagy mászik át egy kerítésen. Ezek a szabályszegések nemcsak borsos pénzbírsággal járnak, hanem életveszélyes helyzetekbe is sodorják mind a játékost, mind a környezetében szabályosan közlekedő embereket.

 

Betiltott helyek Romániában

Világszerte egyre több helyen tiltják be a játékot, mint például a washingtoni holokausztmúzeumban és az arlingtoni nemzeti sírkertben, az izraeli katonai bázisokon, a Fukusima Daiicsi atomerőmű körül, de például a Manchester United FC játékosai számára is minden helyszínen tiltott a Pokémon Go használata a mérkőzéseket megelőző 48 órában. Romániában ehhez hasonló intézkedéseket még csak most kezdtek el életbe léptetni, de ha a láz nem szűnik meg, előreláthatólag további intézkedésekre lesz szükség, főképpen az olyan veszélyes területek környékén, ahová a behatolás komoly veszélyekkel járhat.

Romániában az első ilyen intézmény a galaci vaskohászati üzem. Itt a vezetőség augusztus elején jelentette be, hogy az üzem területén megtiltja a Pokémon Go játék használatát. Nem azért, mert a vezetőség ellene lenne az online szórakozási lehetőségeknek, de az üzem tevékenysége összeférhetetlen a játék használatával, ezzel nem utolsósorban az alkalmazottak védelmét is biztosítja. A döntés azt követően született, hogy szörnyeket keresve több fiatal is behatolt az üzem területére, ráadásul az alkalmazottak és az ügyfelek is Pokémon Go-t játszottak.

Bár egyelőre csak tervezetként van jelen, de nagy valószínűséggel még az iskolakezdés előtt döntés születik arról, hogy a romániai iskolákban tilos legyen a szörnykeresés. Erre példa Franciaország, ahol a tanügyminisztérium kérte a szolgáltatótól, hogy a Pokémon Go ne működjön az iskolák területén, ráadásul ne is helyezzenek el ezeken a területeken szörnyecskéket.

Olvasta már ?

Hajnal Renáta: a testépítés új értelmet adott az életemnek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük