Szükséges-e szakmai etikára tanítani a pedagógusokat?

Hasonló cikkek

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Hol vagytok székelyek? (szemle)

március 23, 2019

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Kisebbség vs. kevesebbség

március 13, 2018

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

Európai védelmet jogainknak!

március 12, 2018

„A Kódex nem az egész embert átmelegítő, rendíthetetlenül megvalósult erkölcs maga – csak mankó, amelyet majd egyszer eldobhatunk, mert a töréseket kihevert, ép csontozatú emberlénynek már semmiféle külső támogatásra sem lesz szüksége. De addig örüljünk neki: használjuk. Segít. Erősít. Véd.” – írja Jókai Anna. Romániában a pedagógusok etikai kódexének tervezetét december 19–február 17. közötti időszakra bocsátotta közvitára az oktatási minisztérium. A Morfondír.ro utánanézett a pedagóguskódex jogszabályi hátterének, más országokban létező pedagóguskódexeknek, továbbá pedagógusokat kérdezett a kódex szükségességéről, valamint arról, hogy véleményezték-e a dokumentumtervezetet.

Ha megvizsgáljuk a ma létező pedagógusi etikai kódexeket, azt tapasztaljuk, hogy azok rendkívül sokszínűek, mert különböző nézőpontú, más-más meggyőződésű és világnézeti alapon álló anyagok. Magyarországon például más az etikai kódexe az állami intézményekben oktató pedagógusoknak, és mások a katolikus, a református, valamint az evangélikus egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusokra vonatkozó etikai előírások. Nemzetközi vonatkozásban olyan esetekkel is találkoztunk, amikor egy-egy intézmény saját magának alkotta meg az etikai kódexét, máshol – mint például az Amerikai Egyesült Államokban – a tanárok egyesülete (Association of American Educators) is kidolgozta ezt a dokumentumot. Ha összehasonlítjuk a különböző etikai kódexeket, jól látható, hogy az általánosságban, több intézményre vonatkozóan megfogalmazott dokumentumok terjedelme lényegesen nagyobb, mint egy-egy konkrét iskola etikai kódexe. Természetesen a részletesebb kódexek jelentik a kiindulási alapot az egyes intézményekre lebontott útmutatóknál, hiszen az utóbbiak azokkal összhangban, azokból a főbb pontokat kiemelve alkották meg a saját verziójukat.

A romániai dokumentumtervezet jellemzői

Az alapelveket vizsgálva megállapítható, hogy a romániai dokumentumtervezet – más országbeli etikai kódexekhez hasonlóan – az európai humanista értékrenden alapul. A közvitára bocsátott kódextervezet különböző témakörök érintésével fogalmazza meg a normákat: az iskolai élet különféle kapcsolatrendszerére (kollégákkal, szülőkkel, tanulókkal való kapcsolatra stb.) alapoz, továbbá megjelennek benne az alapértékek védelme érdekében rögzített gondolatok, a becsületesség, a tisztaság, az igazságosság, az általános emberi értékek az egyéniség tiszteletben tartásának deklarálásával; többek között arról is szól, hogy a pedagógus nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést, megalázást a tanítványok körében, és fellép a diszkrimináció ellen.

November végén kapott szárnyra a hír, miszerint szabályoznák a házi feladatok mennyiségét. A Morfondír.ro többek között pedagógusokat kérdezett a rendelettel kapcsolatban.

Cikkünket itt érheti el.

A tervezetben fontos elem továbbá a szülőkkel történő kommunikáció, a kapcsolattartás, a tájékoztatás motívuma. A kódex érinti a pedagógus kollegiális normáit is, hangsúlyozza a megbecsülést, a folyamatos munkakapcsolat szükségességét és az együttműködést, e pozitív viszonyrendszerből fakadó példaadást, kiemeli, hogy a pedagógus nem szól bele kollégáinak döntéseibe, nem tesz hamis bejelentést róluk vagy az iskoláról. Az etikai kódextervezet előíró, normatív jellegű, bemutatja, hogy milyennek kellene lennie egy etikus, példamutató magatartású pedagógusnak, de nem szankcionál, hanem irányt, utat mutat. Megfigyelhető, hogy a romániai tervezet nem fektet hangsúlyt a szakmaiságra és a munkavégzésre – például a szakterület tudományos igényű ismeretére. Annál részletesebben szól a megvesztegetés, a korrupció elkerülésének szükségességéről. Tiltja a befolyással való visszaélést, a favoritizmust, a protekciót az osztálybeli értékelés során, az ajándékok elfogadását mind a szülőktől, mind a tanulóktól. A javaslat szerint senki, így a szülő sem kérhet vagy gyűjthet pénzt, esetleg ajándékot, és nem nyújthat magánszolgáltatást egy tanár részére bizonyos előnyök megszerzése érdekében. A tervezet leszögezi, a diákok nem kötelezhetőek arra, hogy fizessenek a megsegítő órákért és felkészítőkért, továbbá a tanár nem kényszerítheti a diákokat, a szülőket arra, hogy olyan oktatási segédanyagokat szerezzenek be, amelyek pénzbe kerülnek.

Ezekkel kapcsolatban Torzsa Ibolya, a torjai Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusa így nyilatkozott: „Valamilyen formában vissza kell szorítani a tanügyi korrupciót. Azzal egyetértek, hogy az etikai kódextervezet tiltja azokat a tevékenységeket, amelyek korrupcióra adnak lehetőséget, de néhány olyan szigorú előírást is tartalmaz, amelyek egyáltalán nem tetszenek.”

A pedagógusok a véleményezéskor arra is kitértek, hogy az iskola utáni iskolát államilag nem támogatják, a pedagógus délutáni tevékenységét nem fizetik meg, a szülők viszont kérik a foglalkozást, s a tanulóknak is szüksége volna rá, az etikai kódex tervezete viszont tiltja az ezért nyújtott ellenszolgáltatást. A magyar tagozaton tanítók közül többen azt is megjegyezték, hogy a negyedik osztályosok számára nem készültek el az új tantervek szerinti tankönyvek, államilag tehát nem biztosítottak a taneszközök, a tanító pedig nem kérheti a szülőket arra, hogy tankönyveket, munkafüzeteket szerezzenek be. Akkor miből, hogyan tanítson a pedagógus? – tették fel többen a kérdést. Az állam elmulaszthatja a kötelességeit, a pedagógusoknak viszont be kell tartaniuk őket, fűzték hozzá.

Az oktatásügy újdonságairól, többek között az augusztusban jóváhagyott diákstatútumról a tanév elején számoltunk be.

Cikkünk itt érhető el.

Fontos kitét még az is a tervezetben, hogy a pedagógusok nem vonhatják be a tanulókat politikai vagy vallásos jellegű propagandatevékenységbe sem az iskolában, sem azon kívül. A kódextervezetbe foglalt előírások Romániában a felekezeti és magánoktatásra is vonatkoznak.

Országos tanács, megyei bizottságok működési szabályzata – alapdokumentum nélkül

Az oktatási törvény előírásai szerint 2011 őszén megyei szinteken kilenctagú etikai bizottságokat hoztak létre, ez a kilenc tag képviselte a megyét az Országos Etikai Tanácsban, amelynek így 378 tagja volt (és van), s amelynek a vezetőségét mindig négy évre választják meg. Az a furcsa eset áll fenn, hogy mostanig nem létezett az a dokumentum, amely alapján ezeknek a szerveknek működniük kellett volna. Az Országos Etikai Tanács szabályzatában ezt olvashatjuk: a tanács feladata az etikai kódex megalkotása, népszerűsítése, alkalmazásának követése, és a kódexben lefektetett magatartási normák megsértése esetén az oktatási intézményekben felmerült szabálysértések, nézeteltérések megoldása. Ezt is tartalmazza a szabályzat: „a tanács saját hatáskörében is eljárhat az etikai kódex előírásainak megszegése esetén”. Volt tehát szabályzat, de több mint öt évig nem létezett kódex, és ez idő alatt működtek a fent nevezett szervek. Hogy hogyan, azt nem tudjuk, és azt tapasztaltuk,  a legtöbb pedagógus sem tudja erre a kérdésre a választ.

Szükség van-e etikai kódexre?

Létezik etikai kódexe az újságíróknak, az egészségügyi dolgozóknak, a pszichológusoknak, hiszen nap mint nap foglalkoznak emberekkel, különösen fontos lehet tehát, hogy a pedagógusi etikáról is beszéljünk, a tanárok ugyanis fejlődésben lévő gyermekekkel foglalkoznak, akik nagyon érzékenyen reagálhatnak egy-egy kijelentésre, szituációra, amely a későbbi életükre is hatással lehet.

Az általunk megkérdezett pedagógusok többsége szerint azonban a kódex felesleges, mert részben az oktatási törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő.

– Az a véleményem, hogy amit tartalmaz, az mind jó és szép, úgy gondolom, hogy a pedagógusok jó része ezen előírások szerint él és dolgozik – saját meggyőződésből. De hol vannak a jogok? Ez a tervezet csak kötelességeket tartalmaz – fogalmazott Koszti Ildikó, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola oktatója.

Torzsa Ibolya szerint a pedagógusi pályát hivatásának tekintő pedagógusnak nem feltétlenül szükséges egy, a munkáját szabályozó erkölcsi kódex, hiszen anélkül is tudja, milyen erkölcsi és magatartási normákat kell betartania.

Ferencz Éva, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanára szerint először fontos lenne tisztázni, hogy mi az etika szó jelentése, és akkor világosabb lenne, hogy a pedagógusok érdekeit szolgálja-e a kódex.

– Az etika általános jelentése: észszerű, a józan ész alapján meghozott, optimális (az adott lehetőségek közül a legjobbnak ítélt) megoldás és helyes döntés, melynek létrejötte alulról, közösségi nyomásra történik, és közösségi értékrendet tükröz. A manapság egyre gyakoribb  etikai kódexek a vállalatok vagy intézmények önként vállalt cselekvési és viselkedési normáinak összességét jelentik. Az etikai kódex tartalmazza az adott szakmai közösség által legfontosabbnak tartott értékek, cselekvési normák azon irányelveit, amelyek szabályozzák a külső és belső érintettekkel való együttműködést. Ezért is nem véletlen, hogy az etikai előírás idővel sokszor jogszabállyá változik. A bevezetésre váró etikai kódex azonban nem alulról jövő kezdeményezés, és kevés újdonságot hoz az érvényben lévő tanügyi törvényhez képest. Összességében pontosan azokra a ködös megfogalmazásokra, előírásokra és aránytalanságokra világít rá, amelyek mentén folyamatosan félrecsúszik nálunk az oktatói-nevelői munka. Lényeges, a pedagógusi munka eredményességét biztosítani hivatott pontokban hiányos, felületes, többféleképpen értelmezhető, más pontokban túlmagyarázott, inszinuáló, és legtöbbször homlokegyenest ellentétes a valósággal. Ilyen például a II. fejezetben a tanulók munkáját minősítő, értékelő folyamattal kapcsolatos 3. cikkely, mely annyiból áll, hogy a pedagógus köteles tiszteletben tartani a docimológia (az értékelés és a minősítés tudománya) elveit. Vagy ott van az 1. d.) cikkely, amely megtiltja a tanulókkal szembeni szexuális, érzelmi és szellemi visszaélést anélkül, hogy pontosítaná – ha egyáltalán pontosítható –, mit tarthatunk érzelmi vagy szellemi visszaélésnek. Részletesen kitér viszont arra, hogy milyen változatos módon kell elkerülnie a pedagógusnak a korrupció árnyékát – értsd ezalatt, hogy milyen változatos módszerekkel korrumpálható egy pedagógus. Ugyancsak szűkszavú a pedagógusok politikai és vallásos meggyőződésének vállalását taglaló cikkely, melyben ugyan kijelenti, hogy a tanulók sem iskolán belül, sem iskolán kívül nem vonhatók be politikai partizánakciókba vagy vallási térítő tevékenységekbe, anélkül, hogy kifejtené, mi tartozik ezen tevékenységek körébe. A kódex ugyan leszögezi, hogy előírásai a tanügyi rendszer összes alkalmazottjára érvényesek, azonban nem tér ki arra, hogy konkrétan milyen előírások vonatkoznak a felettes szervekre, mint például a tanfelügyelőségre vagy a minisztériumra. Mindent összevetve mindaddig, amíg a líceumi felvételi általánosát 20 százalékban teszi ki az V–VIII. osztályos általános, és 80 százalékban a három tantárgyas záróvizsga; az igazgatói versenyvizsga politikai hovatartozás függvénye; a diáklétszám csökkenése miatt iskolák ürülnek ki és szűnnek meg; és a román oktatási minisztérium költségvetése egyike a legalacsonyabbnak a térségünkben, úgy gondolom, hogy az etikai kódex vitatása a valós gondok megoldása helyett nem más, mint elterelő hadművelet, vagy ha úgy tetszik: képmutatás – részletezte a pedagógus.

Ha szeretné megtudni, Romániában hogyan teljesítettek a tankötelezettség végéhez közeledő, 15 éves tanulók a PISA-felméréseken, kattintson cikkünkre.

Azt is sérelmezik a pedagógusok, hogy a tervezet nem tartalmazza a szabálysértések, a panaszok, a bejelentések, a fegyelmi ügyek részletes megoldási módozatát. Ez is bizonyítja azt, hogy mostanig nem sokat tudhattak a megyei bizottságok és az országos tanács létezéséről; valószínűleg a kódex azért nem tér ki ezekre a kérdésekre, mert ezeknek a működési szabályzata tartalmazza azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni szabálysértések, nézeteltérések vagy  panaszok benyújtása esetén. A tervezet csak annyit tartalmaz, hogy amennyiben valamely érintett személy, legyen az diák, szülő vagy tanár, úgy érzi, megalapozott a gyanúja, hogy megszegték a kódex előírásait, joga van panaszt emelni a megyei etikai bizottságnál, amelynek kötelessége 30 napon belül hivatalosan válaszolni a panaszra.

Érdemes-e részt venni a közvitában?

A kódextervezettel foglalkozva január utolsó hetében azt tapasztaltuk, hogy a megkeresett pedagógusok még nem olvasták a tervezet teljes szövegét, iskolájukban nem vitatták azt meg, és sem egyénileg, sem csoportosan nem készülnek javaslatot küldeni – azaz nem kívánnak részt venni a közvitában.

Koszti Ildikó elmondása szerint intézményükben tudnak a tervezetről, kifüggesztették azt a tanáriban, bárki elveheti, olvashatja, tanulmányozhatja; azt is tudják, hogy részt vehetnek a közvitában, de az eddigi közvitára bocsátott tervezetekkel kapcsolatos javaslattevések után az általános vélemény az, hogy felesleges bármit is küldeni, úgysem veszi senki figyelembe.

Bennünk viszont az fogalmazódott meg, vajon lemondhatunk-e arról, hogy hallassuk a hangunkat? És panaszt tegyünk-e, ha a véleményünket nem veszik figyelembe?

Ehhez pontosan az etikai kódex adhat bátorságot és biztatást.

Az etikai kódex haszna

Kocsis Annamária, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség tanító szakos tanfelügyelője szerint összességében elmondható, hogy az egységes viselkedési normarendszer megteremtése hasznos és hiánypótló funkciót tölt be a mindennapi gyakorlat számára.

–  Az etikai kódex legfőbb célja, értelme – minden egyes iskolára vonatkozóan – az értékteremtés. A kódex által előírt etikai alapelvek szerint a jó pedagógus elfogulatlan, türelmes, megértő, vidám, igazságos, felkészült, segítőkész, toleráns, és sorolhatnánk tovább – tehát valami „superman”. Nehéz eleget tenni minden elvárásnak, éppen ezért egyes pedagógusok veszte a hajtás, másoké az elszürkülés. Én úgy gondolom, ha nincs a pedagógusnak szakmai elhivatottsága, egy etikai kódex bármit előírhat, az előírások betartása csak formális. A pedagógus munkája során is arra a belső motivációra épít, amely valamilyen módon érvényesül életének más területén is. Szeretném, ha egy szociológus, egy pedagógus és egy jogász összehangoltan módszertant is írna az elemzett dokumentumhoz. Gyakorlati példákkal, esetleg tapasztalatokkal vagy a szabályok be nem tartásának következményeivel alátámasztva úgy, hogy az minden pedagógus számára hiteles, tanulságos legyen. Meggyőződésem, nagyon sokan el sem olvassák a kódexet, a pedagógusok nagy része nem is hall róla – fogalmazott a tanfelügyelő, majd hozzátette, hogy az iskolákban is – akárcsak más területeken – az átláthatóságra, a felelősségrevonhatóságra kellene törekedni, amelyek segítségével eredményesebben kiszűrhetőek lennének a gyakorlatban megjelenő esetleges torzulások.

Bennünk is felmerül a kérdés, hogy a kódex megjelenése, a tantestületekben történő elfogadása változtat-e valamit a pedagógusok viselkedésén, az iskolai gyakorlatban? Sok pedagógus szerint a jelenlegi tervezet csupán elvárja a pedagógusoktól az etikus viselkedést, a tág, homályos elvárások azonban nem adnak támpontot a valódi kihívások kezeléséhez, miközben jogkorlátozásokra adnak lehetőséget.

Etikai kódex

Az etikai kódex a jognál részletesebb, önkéntes szabályozó, melynek alapvető célja a pedagógus viselkedésének szabályozása. A kódex ugyanakkor tájékoztató jellegű, mely által a pedagógiai folyamatban érintettek pontosabb információhoz juthatnak a pedagógusokkal kapcsolatos „elvárható magatartásról és hozzáállásról”. Az etikai kódex tulajdonképpen értékek tárháza, hagyományteremtő szándékkal – fogalmaz Aáry-Tamás Lajos magyarországi oktatási ombudsman 2003-ban Az etika és a jog határai című tanulmányában.

A romániai etikai kódex tervezetének teljes szövege itt érhető el.