Hasonló cikkek
A Székelyföldön sokan még ma is a természet szeretetét, az alázatos munkát és az élet szolgálatát példázzák, hiszen tudják, megmaradásunk egyik záloga ebben rejlik. Alábbi történeteink elsősorban arra nevelnek minket, hogy észrevegyük, ha az ember tisztelettel fordul a környezete felé, a természet bőségesen megjutalmazza érte.
A szentábrahámi gyógynövényes kertet 2010-ben alapította Wil van Eijsden, Európa egyik legkiválóbb biogaszdása és családja. Két évvel később, Wil halálát követően Csíki Emese és fiai – noha alapjában véve nem voltak gazdálkodók – úgy döntöttek, folytatják a megkezdett munkát, s példát mutatva felhívják a figyelmet Erdély érintetlen, tiszta és mérhetetlenül értékes gazdagságára.
„Szentábrahámon majdnem minden házban van veteményeskert, gyümölcsös, állatokat tartanak, és a nekik szükséges takarmányt is önmaguk termesztik, szőlőjükből bort készítenek, és az asszonyok hetente kenyeret sütnek. Szorgalmas, nagyon jó szándékú székely emberek laknak Székelykeresztúr térségében. Jó példát mutatnak nekem” – mesélte Emese, majd hozzátette: a gyógy- és fűszernövények termesztését megfigyeléseikből tanulják, hiszen a legjobb tanácsadó maga a növény vagy az állat. Elmondása szerint meg kell figyelni, hogy miképp viselkedik, tündöklik, virgonckodik vagy sápad, bágyad.
Akárcsak az emberek, a növények és az állatok is általában hiánybetegségben szenvednek, elegendő teret, vizet, tápanyagot, napsütést és törődést kell nekik biztosítani, van azonban még egy összetevő, ami talán mindennél fontosabb.
„Ha az emberben van kellő alázat, akkor felismeri, hogy munkája csak ráadás. A magból a csírát nem önmaga, hanem a természet elemei csalogatják ki, és a növényt is azok tartják életben. A termés sem az ember hasznát, hanem elsősorban a természet önfenntartó mechanizmusát szolgálja. Mi emberek, csak elsajátítjuk azt, ami számunkra fontos. Az, amit elveszünk, hasonló arányban kellene legyen azzal, amit hozzá tudunk adni a kert működésrendjéhez. Mű dolgokkal nem helyettesíthetjük a természetből elsajátított termést. Ha nincs meg bennünk a kellő alázat, akkor növényeink szenvedni fognak, betegek lesznek. Méreggel azokat már hiába is próbálnánk gyógyítani” – hangsúlyozta a dolgoskezű gazdálkodó.
Amennyiben olvasnál még a kert történetéről és működéséről, kattints ide.
Tönkölybúza-termesztés, permakultúrás mintakert létrehozása Gyergyószentmiklóson és a tudás, a tapasztalat átadásának vágya jellemzi Bara Istvánt, aki véletlenül került kapcsolatba ezzel a fajta növénytermesztéssel. Mintakertjében azóta minden növénynek szerepe és feladata van, itt mondhatni, elsősorban a növények dolgoznak.
„Az egész növénytársítás lényege az, hogy ha bármilyen állat-, gomba-, rovartámadás érkezik egy gyümölcsössel vegyített veteményeskertbe, nem tud nagy kárt okozni mindenen egyszerre, nincs minden feltéve egy lapra. Az egész filozófia abból indul ki, hogy úgy lehet a leghatékonyabban erdő- vagy mezőgazdálkodni, ha lemásoljuk a természetet. Az első lépés az, hogy a termőföldből tíz százalékot elveszünk, és beültetjük zölddel, gyümölcsösnek; felosztjuk kis oázisokra a kertünket, amelyet élő sövényként bekerítenek a bokrok, a gyümölcsfák, így sokkal termékenyebb a talaj, és a víz is lefut róla” – összegezte a permakultúra lényegét a gazdálkodó szakember, aki egyébként minél több embernek szeretné továbbadni tudását. Úgy véli, ez a térségünk jövője.
Bara István cikkünkben részletes ötleteket ad a gazdálkodni vágyóknak, sőt még egy konkrét természetes receptet is elárult nekünk a gyümölcsfákon meg-megjelenő levéltetvek ellen.
Ha felkeltettük érdeklődésed, olvass tovább.
Gál László, noha teljesen más területen tevékenykedik, mégis ugyanazt vallja, mint előtte szóló társai. A kézdivásárhelyi fotográfus napokat tölt egymaga az erdőben, közben fényképez és filmez úgy, hogy a felvételekhez semmilyen ember által alkotott létesítményt nem használ, képsorain szarvasokat, őzeket, vaddisznókat, medvéket, madarakat örökít meg. És hogyan képes mindezt megvalósítani? Elmondása szerint tudja, hol a helye a természetben, és amíg ezt nem téveszti szem elől, addig nem lesz gond.
„Az erdőben nem lehet unatkozni – vallja – mindig történik valami, folyton résen kell lenni, igaz, hogy kiszámítható, de a történések nagy része ugyanakkor kiszámíthatatlan is. Kiszámítható, mert ha látok egy vadat, tudom, mire várjak, viszont van, hogy váratlanul bukkan fel, ez a kiszámíthatatlan. Többek között ez az egyik oka a kíváncsiságomnak. Másik oka a tisztelet, amit a természet iránt tanúsítani kell, mert ha ez nincs, hamar olyan helyzetben találom magam, ami azonnal emlékeztet arra, hogy milyen pici is az ember valójában. Ez szintén alapja a túlélésnek… Főleg az éjszakai erdőben. (…) ez egy párhuzamos világ, aminek eseményei döntő többségükben éjjel zajlanak, mert az emberiség átvette az uralmat a nappalon, viszont a sötétségtől még mindig fél. Éjjel az állatvilág teljesen megélénkül, és olyan arcát mutatja, amit napközben csak olyan helyeken lehet látni, ahol több éve nem járt ember. Én mindig félek az éjszakai erdőben. Viszont ezt nem a szó hétköznapi értelmében kell érteni – elneveztem »tisztelettel vegyes félelemnek« az érzésemet. Bárhogyan is hangzik, de emiatt vagyok még életben, és ez az, ami mindig segít, és tovább visz, vagy éppen megállít.”
Teljes cikkünk gyönyörű természetfotókkal tarkítva itt található.
A Milyenek a székelyföldiek elnevezésű karácsonyi számunk Tisztelik a természetet című kategóriájába a teljesség igénye nélkül a Morfondír.ro hetilapban megjelent írásainkból szemelgettünk. Amennyiben hallottál hasonló kezdeményezésről, üzenj nekünk kommentben vagy az office@morfondir.ro e-mail címen.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819