Sajtótájékoztató keretében mutatta be április 5-én Adrian Curaj oktatásügyi miniszter, Monica Anisie államtitkár és Ciprian Fartuşnic, a Neveléstudományi Intézet igazgatója az V–VIII. osztályosok számára jóváhagyott kerettantervet, amely a 2017–2018-as tanévtől lép életbe.
A tárcavezető kiemelte, a kerettanterv jóváhagyását nyilvános vita előzte meg, amelyben részt vettek a szakmai szervezetek, a szakszervezetek, a pedagógusok, a felsőoktatás, a szülők és a diákok képviselői is, így meglátása szerint a legjobb változatot fogadták el.
– A 2015 decemberében egy hónapig három változatban közvitára bocsátott kerettantervet a bírálatok és kritikák miatt az oktatási minisztérium nem fogadta el. A januárt követő időszakban folytatódott a konzultáció és a vita, a Neveléstudományi Intézet munkatársai minden javaslatot mérlegeltek, és így került sor az új változat elkészítésére – hangsúlyozza a minisztérium sajtóközleménye.
A miniszter szerint a most jóváhagyott, új kerettanterv legfőbb érdeme az, hogy szabadságot biztosít a pedagógusoknak, teret ad kreativitásuk érvényesítésének, hiszen a tanításra szánt idő 75 százalékát kell a kompetenciafejlesztést szolgáló tartalmak feldolgozására és értékelésére fordítaniuk, a fennmaradó 25 százalékkal szabadon rendelkezhetnek, ismétlésre, rendszerezésre, megerősítésre és felzárkóztatásra fordíthatják azt.
A kerettanterv fogalma a romániai oktatási rendszerben
A kerettanterv fogalma nem minden országban fed azonos módon felépített oktatási dokumentumot. A legtöbb esetben a kerettantervek a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített dokumentumok, amelyek meghatározzák a részletes, tantárgyakra és évfolyamokra vonatkozó kompetenciákat, a heti órakeretet és a tantárgyi tartalmakat, vagyis a tananyagot is. A romániai kerettantervek a műveltségi területeket és ezek időkeretét (minimális és maximális óraszámát), ezeken belül a kötelező tantárgyak rendszerét és óraszámát, valamint a választható tantárgyak számát és időkeretét tartalmazzák, a tananyaggal fejlesztendő alap- és sajátos kompetenciák majd a részletesen kidolgozott tantárgyi tantervekben (programokban) jelennek meg. A minisztérium április 5-én meghirdette pályázatát azon pedagógusok számára, akik szeretnének részt venni a tantárgyi tantervek elkészítésében.
Újítások a kerettantervben
A kerettanterv mind a négy évfolyamon heti négy órát szán a román nyelvre és matematikára, két-két órát az első, valamint a második idegen nyelvre, egy-egy órát vallásra, rajzra, zenére, technológiára, továbbá a tanácsadás és személyes fejlődés tárgyra. Fizikát hatodiktól, kémiát hetediktől tanítanak heti két órában; V–VII. osztályban egy, míg VIII. osztályban két földrajzórát tartanak; biológiaórára ötödikben és nyolcadikban heti egyszer, hatodikban és hetedikben pedig kétszer kerül sor; VI–VII. osztályban pedig egy órára csökkent a történelemoktatás. Új tantárgyak jelentek meg egy-egy órában a szociális nevelésen belül: kritikai gondolkodás és a gyermekek jogai (V. osztályban), tolerancia és interkulturális nevelés (VI. osztályban), jogi és demokratikus állampolgári nevelés (VII. osztályban), valamint gazdasági-pénzügyi és vállalkozói nevelés (VIII. osztályban). Az is az újdonságok közé tartozik, hogy mindegyik osztályba bevezetik heti egy órában az informatika és az információs és kommunikációs technológia (IKT) tantárgyat, a technológiai nevelés pedig gyakorlatközpontú lesz. A latin nyelvet és római kultúrát VII. osztályban egy órában tanítják majd.
A kerettantervvel együtt megjelent módszertani jellegű dokumentum részletezi a tanterv kidolgozásának alapelveit, előfeltételeit, a kulcskompetenciák által fejlesztett „tanulói profilt”, a helyi tanterv sajátosságait. A dokumentum ezt követően magyarázza a törzsanyagot közvetítő tantárgyak (közös törzs) kiegészítését a helyi tantervvel (HTT), aminek az aránya jelentősen megnövekedett a régi tantervhez képest: V–VII. osztályban 1–3 óra, VIII. osztályban pedig 1–4 óra fordítható választható (opcionális) tantárgyak bevezetésére. Az is a kerettanterv újdonságai közé sorolható, hogy legalább a kötelezően bevezetendő, egy órában előírt opcionálisnak integráltnak kell lennie, amelyben az inter- és transzdiszciplinaritás szemlélete érvényesül.
– A többi opcionális lehet új tantárgy a közös törzsben meghatározottak mellett, új sajátos kompetenciákkal és tartalmakkal, valamint a műveltségi területen belüli vagy azokon átívelő integrált – tudtuk meg a kerettantervet kiegészítő dokumentumból.
Az integráció elve új szemléletet érvényesít a tanításban, hiszen e szerint kapcsolódási pontokat alakítanak ki a tantárgyak között, továbbá életszerű témákból, élethelyzetekből kiindulva a különböző tantárgyak módszereivel együttesen, holisztikusan közelítik meg azokat.
Nem készültek el a kerettantervek a kisebbségek számára
A tantervben nem szerepelnek a kisebbségi és a speciális oktatásra, valamint a művészeti és sporttagozatokra vonatkozó kitételek, csak az a megjegyzés, hogy ezek számára később dolgozzák ki a sajátos kerettanterveket. A magyar pedagógustársadalom a decemberben közvitára bocsátott változatok egyikét sem tartotta elfogadhatónak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pedig összesítette a véleményeket, és eljuttatta azt az oktatási minisztériumba.
A kérdés az, hogy ezekből a magyar oktatásra vonatkozóan mennyi jelenik meg az ezután elkészülő kerettantervben. Az anyanyelv, a kisebbségek történelmének és hagyományainak a tanítása szerepel-e majd a törzsanyagban vagy azon kívül? Esetleg a latin nyelv és római kultúra alapjai tantárgyat – amelynek bevezetését úgy indokolja a módszertani alapvetés, hogy az az újlatin nyelvek alapját képezi – lehet-e helyettesíteni a kisebbségek történelmével és hagyományaival? Az is a jövő titka, hogy miként alakul a kisebbségekhez tartozó tanulók óraszáma, folytatódik-e eddigi túlterhelésük. És az is az alapkérdések közé tartozik, hogy a románt mint nem anyanyelvet sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják-e ezentúl a magyar tagozaton tanuló diákoknak.
Műveltségi terület /tantárgy | V. osztály (óraszám) | VI. osztály (óraszám) | VII. osztály (óraszám) | VIII. osztály (óraszám) |
I. Nyelv és kommunikáció Román nyelv és irodalom Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Latin nyelv és római kultúra elemei Választott tantárgy | 8–10 4 2 2 –
0–2 | 8–10 4 2 2 –
0–2 | 9–11 4 2 2 1
0–2 | 8–10 4 2 2 –
0–2 |
II. Matematika és természettudományok Matematika Fizika Kémia Biológia Választott tantárgy | 5 –7 4 – – 1 0–2 | 8 –10 4 2 – 2 0–2 | 10–12 4 2 2 2 0–2 | 9–11 4 2 2 1 0–2 |
III. Ember és társadalom Szociális nevelés Történelem Földrajz Vallás Választott tantárgy
| 5–7 1 2 1 1 0–2 | 4–6 1 1 1 1 0–2 | 4–6 1 1 1 1 0–2
| 6–8 1 2 2 1 0–2 |
IV. Művészetek Képzőművészeti nevelés Zene Választott tantárgy
| 2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2 |
V. Testnevelés, sport és egészség Testnevelés és sport Választott tantárgy
| 2–4 2 0–2
| 2–4 2 0–2
| 2–4 2 0–2
| 2–4 2 0–2 |
VI. Technológiák Technológiai nevelés és gyakorlati tevékenységek Informatika és IKT Választott tantárgy |
2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2
| 2–4 1 1 0–2
|
VII. Tanácsadás és pályairányítás Tanácsadás és személyes fejlődés Választott tantárgy
| 1–3 1
0–2
| 1–3 1
0–2
| 1–3 1
0–2
| 1–3 1
0–2
|
VIII. Több műveltségi területen átívelő integrált választott tantárgy | 1 | 1 | 1 | 1 |
Közös törzs (anyag) óraszáma | 27 | 27 | 30 | 30 |
Választott tantárgyak óraszáma
| 1 –3 | 1 –3 | 1 –3 | 1 –3 |
Heti óraszám | 26 –28 | 28–30 | 31–33 | 31–34 |
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819