Főoldal / Ehejt / Újraértelmeződött a közrend fogalma

Újraértelmeződött a közrend fogalma

Nyelvtani értelmezésre és tisztázásra szorult a garázdaság és a közrend elleni bűncselekmények meghatározása. Ahhoz, hogy köznyugalom vagy közrend elleni bűncselekményről beszélhessünk az áldozat mellett legkevesebb egy szemtanúra van szükség – mondta ki végül a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék. Az új törvényt májustól alkalmazták az igazságszolgáltatásban, szigorúbb paraméterek közé sorolva ezzel a társadalmi együttélés szabályaival ellentétes cselekedeteket. A bírság akár kétéves börtönbüntetés is lehet.

 

A Büntető Törvénykönyv értelmében a köznyugalom (garázdaság) és a közrend elleni bűncselekményekhez sorolhatjuk a szervezett bűnözéssel kapcsolatos cselekedeteket (kezdeményezés, csatlakozás); a bűncselekményre való tömegbuzdítást, felbujtást; a közrendre veszélyes tárgyak jogellenes használatát; a gyermekpornográfiát és a köznyugalom- és közrendháborítást. A felsorolt cselekmények bűncselekményekké nyilvánításának célja a köznyugalom, a törvényes rend iránti tisztelet, a kölcsönös megbecsülés és az állampolgárok jogos érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása.

 

A nyilvános helyen elkövetett bűncselekmény

A köznyugalom és a közrend ellen elkövetett bűncselekmények meghatározásánál gyakran találkozunk a „nyilvános helyen történő elkövetés” fogalmával. Mire gondoljunk ilyenkor? A Büntető Törvénykönyv értelmében nyilvános elkövetésről beszélünk akkor, ha a cselekményt olyan helyen végzi az elkövető, ami mindig és mindenki számára elérhető (függetlenül attól, hogy az elkövetés pillanatában jelen vannak vagy nincsenek más személyek), vagy pedig bármely más helyen, ahol legkevesebb két személy van jelen. Akkor is nyilvános helyen elkövetett bűncselekményről beszélünk, ha az elkövető nem mindenki számára elérhető helyen, de tudatosan olyan céllal követi el a tettét, hogy mások is hallják/lássák azt, és ez legkevesebb két személy jelenlétében történik.

Összefoglalva tehát három ilyen lehetőséget különítünk el:

  • mindenki számára elérhető helyen, függetlenül a jelenlévők számától;
  • bárhol, de legkevesebb két személy jelenlétében;
  • nem mindenki számára elérhető helyen, ahol legkevesebb két személy van jelen, és az elkövető akaratlagosan nyilvános elkövetést tervezett.

 

Mit nevezünk köznyugalom- és közrendháborításnak?

A Büntető Törvénykönyv 371. cikkelye a következő meghatározást adja a köznyugalom és a közrend ellen elkövetett bűncselekményekre: nyilvános helyen, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett személy vagy személyi javak ellen elkövetett, vagy pedig közhelyen, emberi méltóság ellen elkövetett olyan tetteket, amelyek zavarják a közrendet és a -nyugalmat. A bűncselekményt pénzbírsággal vagy pedig három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. A törvénykönyv adta meghatározás egy friss határozatba foglalt értelmezéssel is kibővült.

 

Milyen változást hozott a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék határozata?

Tavaly év végén egy büntetőjogi határozat kapcsán merült fel a kérdés, hogy melyek is a köznyugalom és a közrend ellen elkövetett bűncselekmények határvonalai. Pontosabban az érintett személyek számát illetően beszélhetünk-e köznyugalom és közrend ellen elkövetett bűncselekményről akkor is, ha csak egy elszenvedő személyt lehet azonosítani, merthogy a törvényalkotó a „személy” és „személyi javak” fogalmakat többes számban használta a meghatározásban. Az ügy, amelynek kapcsán felmerült a kérdés, egy edzőteremben történtekhez fűződik: a bűncselekmény áldozata rendszeres, bérlettel rendelkező látogatója volt az adott edzőteremnek, ahol edzés után spontán módon, több szemtanú előtt egyik edzőtársa megverte őt. Felépülése érdekében többnapos kórházi kezelésre volt szüksége. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéket előzetes döntéshozatallal kereste fel a temesvári táblabíróság, hogy határozatában válaszoljon erre a kérdésre, és egyben tegye világossá mindenki számára, hogy mikor beszélhetünk a köznyugalom és a közrend ellen elkövetett bűncselekményről.

Általános hatállyal bíró határozatában a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék világosan kimondta, hogy a köznyugalom és a közrend ellen elkövetett bűncselekményről akkor is beszélhetünk, ha a bűncselekmény elszenvedője csupán egyetlen személy. Továbbá azt is kihangsúlyozta, hogy a bűncselekményt a törvény értelmében háromféleképpen lehet elkövetni: erőszakkal, fenyegetéssel vagy az emberi méltóság megsértésével. Mindhárom esetben fontos azonban, hogy a cselekmény közhelyen valósuljon meg. Tehát nem a jogaikban, testi épségükben vagy méltóságukban sértett személyek száma a lényeg, hanem a közrend és a köznyugalom megzavarása, ami értelemszerűen azt is feltételezi, hogy ha ezek a cselekvések kizárólag egyetlen személy ellen irányulnak, akkor ahhoz, hogy a közrend és a köznyugalom megzavarásáról beszéljünk, szemtanúkra is szükség van, akik sorában a jogellenes cselekedet nyugtalanságot, zavart kelthet. Így ezzel a határozatával a bíróság nemcsak tisztázta a törvényalkotó meghatározását, de egyben szigorította is a társadalmi együttélés szabályaival ellentétes cselekedeteket. A három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés pedig elegendő bírság azok számára, akik megsértik ezeket a szabályokat.

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük