Vállalkozás a jövő nemzedék szemüvegén át

Hasonló cikkek

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

VIS MAJOR – konkrét lépések az alkalmazásához (3 rész)

április 1, 2020

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

VIS MAJOR különböző vállalkozási területeken (2 rész)

március 31, 2020

Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819

VIS MAJOR – normál esetben és most (1 rész)

március 30, 2020

Gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy bizonyos fogalmak annyira beleívódtak a mindennapi szóhasználatunkba, fogalomtárházunkba, hogy észre sem vesszük ezen fogalmak mennyire egyeznek a valósággal. Egy ilyen fogalom a vállalkozás szó is, amely székelyföldi környezetben igen sokféle értéktársítással bír. Közgazdasági verseny keretében megkérdeztünk fiatal székelyföldi középiskolásokat, hogyan látják ők a vállalkozásokkal kapcsolatos fogalmakat. A fő kérdés, amire a választ kerestük, hogy hogyan állunk az alapokkal?

A vállalkozás szó a francia entreprendre szóból származik, amely azt jelenti, hogy vállalni. A fogalomnak több meghatározása is létezik és legtöbb az üzleti szférához kapcsolódik. Mi az egyik legnevesebb üzleti iskola meghatározását tekintjük mérvadónak, amely azt mondja, hogy a vállalkozás a lehetőségek kiaknázására való törekvés, függetlenül a rendelkezésre álló erőforrásoktól. Szeretnénk kiemelni, hogy azért tekintjük ezt a meghatározást a legmegfelelőbbnek, mert nemcsak a gazdasági szereplők feladata élni a lehetőséggel a legjobb tudásunk szerint, hanem minden olyan társadalmi szereplőé, aki változást szeretne bevinni egy elavultan működő rendszerbe.

Felmérésünk során a közgazdasági verseny döntőjében résztvevő 47 diákot kérdeztük meg arról, hogyan látják ők a vállalkozásokkal kapcsolatos fogalmakat. Ezzel közvetetten választ kaptunk arra, hogy fiataljaink mennyire felkészültek a fent nevezett változásokra, és arra is, hogyan látják a székelyföldi vállalkozói réteget.

A megkérdezettek átlagéletkora 17 év, 64 százalékban női és 36 százalékban férfi válaszadók, 47 százalékuk vidéki és 53 százalékuk városi lakos.

Következtetéseink:

• A fiatalok mindegyike ismer vállalkozót és legtöbben viszonylag közelről ismerik őket (pl. család, barátok, rokon).
• A válaszadók 79 százaléka talpraesettnek tekinti az ismert vállalkozókat, ugyanakkor 70 százalék ügyeskedő jelzővel illetné őket leginkább.
• A válaszadók közel fele (47 százalék) tekinti magát vállalkozó szelleműnek. Tekintve, hogy a válaszadók részt vettek a fent említett versenyen (ami önmagában is utal az átlagon felüli vállalkozói szellemre, hiszen 89 százalékban a kihívás és a tapasztalatszerzés miatt vettek részt a versenyen), mi úgy becsüljük, hogy főként fogalomértelmezési gondok miatt jelentkezik ez az arány.
• A félsz a kudarctól kérdésre csak 17 százalék nyilatkozott egyértelmű nem válasszal, és további 21 százalék inkább nem válasszal. Ezek a számok rámutatnak, hogy elég nagy azon fiatalok hányada, akik félnek új dolgokba belevágni, hiszen a kudarctól való félelem visszatartja őket. A válaszadók csak 30 százaléka tekinti a kudarcot tapasztalatszerzési lehetőségnek, 15 százalékuk megszégyenülésnek, 55 százalékuk pedig közömbösen viszonyul hozzá.
• Arra a kérdésre, hogyan képzelik el magukat a diákok 5–8 év múlva, a diákok 32 százaléka bármilyen külföldi munkára készül, 38 százaléka vállalkozásba fogna, 21 százaléka alkalmazott szeretne lenni, 6 százalék pedig pedagógiai pályában gondolkodik. Van néhány további diák, aki nem foglalt állást ebben a kérdésben.
• A diákok a középiskolában tanulnak közgazdaságtan alapokat, és 74 százalékban elégedettek a tantárggyal. Viszont csak 19 százalék tudta megmondani, hogy egy vállalkozást milyen hivatalos szervnél kell elindítani. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a tantárgyak nem készítik fel a diákokat olyan praktikus kérdések megválaszolására, ami a vállalkozás beindításához szükséges.
• A vállalkozás beindításához legszükségesebb alapfeltételként 57 százalék a vállalkozási ötletet, 21 százalék a szükséges finanszírozást, 19 százalék az üzleti tervet, 2 százalék a csapatot jelölte meg. A válaszadásokból látszik, hogy nem annyira a tervezett precizitás jellemző a fiatalokra, hanem inkább az elképzelésen alapuló lelkesedés.
• A finanszírozási formák tekintetében legtöbb diák 3 finanszírozási formát ismer, amelyek között szerepet a bankhitel, a saját és a közeli kapcsolataink megtakarításainak felhasználása. Egyedi esetekben még a következő finanszírozási formák is megjelentek: saját dolgaink értékesítése, szponzor, pályázat, más vállalkozásokkal szembeni tartozások, tőzsde, kötvény, állami támogatás. A válaszok ismétlődési ciklusaiból megállapítható, hogy ezen adatok valamelyest torzultak, hiszen bizonyos válaszok sematikusan ismétlődnek, ami az egymással való információcserére utal. Összességében elmondható, hogy a diákok kevés finanszírozási formát ismernek.
• A vállalkozás működtetése során a válaszadók 51 százaléka a profitot, 38 százaléka saját ötlet megvalósítását helyezte előtérbe, 4 százalék számára a munkahelyteremtés és annak megtartása a fontosabb.
• Rákérdeztünk az adókkal kapcsolatos ismeretekre is. A diákok 51 százaléka arról nyilatkozott, hogy ismeri az adózási kötelezettségeket, 34 százalék bizonytalan, 11 százalék nem ismeri. Ugyanakkor a jövedelemadó beazonosításakor, csak 38 százalék válaszolt helyesen, és a megkérdezetteknek csak fele válaszolt a kérdésre (feltételezzük, hogy a többiek a helyes válasz ismeretének hiányában nem válaszoltak.) Ebből az értékből is arra következtethetünk, hogy a diákok ismeretei a vállalkozás működtetésével kapcsolatos praktikus elemek tekintetében hiányos.
• Arra a kérdésre, hogy sok adó terheli-e a vállalkozásokat a válaszadók 72%, azt mondja, hogy igen. 0% jelöli az azt olvastam kategóriát.  Ezen értékek arra engednek következtetni, hogy a diákok a társadalomban (főként szóban) terjedő információkra alapozzák döntéseiket, amelyek nem feltétlenül alapozódnak konkrét tényekre.
• Arra a kérdésre, hogy a diákok részt vennének-e vállalkozástan képzésen, 53 százalék válaszolt igennel, 28 százalék bizonytalan. Finanszírozás tekintetében csak 4 százalék finanszírozná önerőből (beleértve a szülői hozzájárulást is) és 81 százalék szeretné, ha külső támogatók finanszíroznák a képzést (önkormányzat, vállalkozók, pályázati finanszírozás).

Összességében azt látjuk, hogy amennyiben vállalkozói szellemre épülő, a változást felvállaló, lehetőségeket kihasználó Székelyföldet szeretnénk, akkor át kell gondolnunk, hogy az adott képzési formák elegendőek-e ahhoz, hogy a fenti célnak megfelelő alapot képezzenek.