Főoldal / Ehejt / Van jövője a helyi termékeknek

Van jövője a helyi termékeknek

Bákai Magdolna projektasszisztenssel, a Lókodi Ifjúsági Alapítvány munkatársával és Jére Csaba biológussal, a Civitas Alapítvány munkatársával beszélgettünk az Erdélyi Gyógynövénykert – Vidéken élő hátrányos helyzetű személyek szociális integrálása fenntartható gyógynövénygyűjtés és -feldolgozás által című projekt elindulásáról, legfontosabb célkitűzéseiről, valamint arról, hogy mennyire nyitottak a székelyudvarhelyi és környékbeli résztvevők egy közösségépítő és értékteremtő tevékenységre. A projekt a gyógynövények megismerésének számtalan módját sorakoztatja fel a különböző előadások, a lókodi bemutatókert, egy kiadott tankönyv, különböző plakátok és egy, a közeljövőben bemutatott dokumentumfilm által.

 

– Hogyan indult útjára az Erdélyi Gyógynövénykert projekt? Melyek a legfontosabb célkitűzései?

B. M.: A projekt egyik általános célja a svájci és romániai civil szervezetek közötti együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy segítsük a vidéken élő, hátrányos helyzetű személyek szociális integrálását. Ezenkívül egy másik célkitűzésünk a közösségek összekovácsolása, az értékek megőrzése és továbbadása, mindezt olyan körülmények segítségével teremtve meg, amely a hátrányos helyzetű személyek számára megélhetést is biztosíthat. A fenntartható gyógynövénygyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatos tudás és tapasztalat átadása szintén hangsúlyosan jelen van a célkitűzéseink között, hogy a kialakult közösségek tagjai a projekt befejezése után is továbbvigyék a megszerzett tudást.

A közösségi felhívás során olyan önkéntes személyek jelentkezését vártuk, akik nyitottak a gyógynövények világa felé, szeretnék fejleszteni magukat, és adott esetben hozzájárulnának közösségük megélhetésének kialakításához.

erdelyigyogynovenykert6

– A projekt bemutatását követően mit tapasztaltak, mennyire voltak nyitottak az önkéntesség iránt Székelyudvarhelyen, valamint Kolozsváron és ezen települések környékén? Hogyan épülnek fel a projekthez tartozó csoportok?

csodakert4

A szentábrahámi gyógynövénykertről készült írásunkat itt olvashatják.

B. M.: Azt tapasztaltuk, hogy az emberek nagyon nyitottak, szívesen jelentkeznek a projektben való részvételre. Szinte elmondható, hogy várták azt a platformot, ahol még több tudást kaphatnak, hiszen nagyon sokan az önkénteseink közül már azelőtt rendelkeztek tapasztalattal a gyógynövénygyűjtés és -termesztés területén, mielőtt csatlakoztak volna hozzánk.

Jelenleg tíz önkéntes csoport működik, hét Székelyudvarhely környéki községekben, falvakban, három pedig Kolozsváron és környékén. Közel száznyolcvan önkéntes vesz rész a gyógynövénykert projektben. Az önkéntesek bekapcsolódnak a helyi jellegzetes, vadon termő gyógynövények felkutatásába, valamint az ezekhez kapcsolódó tapasztalatok és tudás továbbadásába is.

Az önkéntesek minden közösségből két-három olyan személyt, úgynevezett multiplikátorokat választottak ki maguk közül, akik rendszeresen részt tudnak venni a képzéseinken, képviselik az adott csoport érdekeit. Az ő legfontosabb feladatuk, hogy a képzéseken szerzett tudást átadják csoportjuk tagjainak. Székelyudvarhelyen és környékén mintegy huszonkilenc személy van ebben a pozícióban, Kolozsváron tizenöten végzik el ezeket a feladatokat.

erdelyigyogynovenykert3

– Milyen képzéseken vehettek eddig részt a projekt multiplikátorai? Mennyire van lehetőség a gyakorlati tudás bemutatására?

B. M.: A projekt elindulása óta két képzési központ jött létre. Az egyik Székelyudvarhely közelében, Lókodban, a LIA Alapítvánnyal együttműködésben, a másik a Kolozs megyei Dezmir faluban, a kolozsvári Civitas Alapítvánnyal való együttműködésben. Ezek a képzőközpontok lehetőséget teremtenek a szakmai találkozókra, a megbeszélésekre, de emellett a gyakorlatias képzésre is. Mindkét központban kialakítottunk egy feldolgozóműhelyt, ahol a gyógynövénygyűjtéshez, -feldolgozáshoz szükséges berendezések, gépek is helyet kapnak, hogy a résztvevők gyakorlatba is ültethessék a képzéseken tanultakat. Lókodban egy gyógynövényes bemutatókertet is kialakítottunk, ahol két hátrányos helyzetű személy számára biztosítottunk munkahelyet – ők gondozzák a kertet.

A tizenegy alkalmas képzéssorozaton tudást szerezhetnek a helyes gyógynövénygyűjtésről, a fűszer- és gyógynövénykert kialakításáról, valamint a begyűjtött  növények feldolgozási és értékesítési lehetőségeiről.

Számos szakember tartott már előadást ezekben a témakörökben, mint például Ferencz Lehel kertészmérnök a gyógynövény- és fűszerkert kialakításáról, Cseke Árkosi Katalin agrármérnök a gyógynövénygyűjtésről, Pakot Magdolna a gyógynövények feldolgozásáról, Raphael Stucki és Jean Michel Florin gyógynövénygyűjtő szakértők pedig a svájci tapasztalatokról, az alkalmazott feldolgozási eljárásokról tartottak előadást.

A tizenegy modulból tíz már befejeződött, a közeljövőben az önkéntesek Cseke Árkosi Katalin agrármérnök újabb előadásán vehetnek részt.

erdelyigyogynovenykert5

– Az elmúlt másfél év tapasztalataira visszagondolva, mit gondolnak, mennyire mondható sikeresnek a projekt? Milyen visszajelzések érkeznek a résztvevők és a projekt iránt érdeklődők részéről?

B. M.: Elmondhatjuk, hogy mióta a projekt tart, kizárólag pozitív visszajelzéseket kapunk, továbbá azt látjuk, hogy az önkéntesek teljes odaadással vesznek részt a képzéseken, lelkesen továbbadják a tapasztaltakat. Számos példa megmosolyogtatja a szívünket: a máréfalvi közösség tagjai például létrehoztak egy, a lókodi bemutatókerthez nagyon hasonló fűszerkertet. Számunkra ez is egyfajta elégtétel, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ezek az asszonyok szívesen és örömmel kamatoztatják azt a tudást, amit a képzéseinken kapnak.

Ősz elején az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon is megmutatta magát az Erdélyi Gyógynövénykert projekt, és elmondható, hogy elindult egyfajta mozgalom. Nagyon sokan érdeklődtek irántunk, az emberek folyamatosan sorban álltak, hogy kipróbálják magukat a gyógynövény-felismerő versenyünkön, és egyéb foglalkozásaink is nagy sikert arattak.

– Szeptember elején nyílt nap keretében bemutatták a lókodi gyógynövény- és fűszerkertet. Milyen programokkal csalogatták az érdeklődőket a projekt egyik legfontosabb állomására?

J. Cs.: A bemutató alatt többféle tevékenység zajlott párhuzamosan. A program teljes megszervezését és lebonyolítását az önkéntesekkel együtt hajtottuk végre, éppen azért, hogy ők is minél több gyakorlatot szerezhessenek a közönség előtti beszédben vagy épp a gyakorlati ismeretek bővítésében.

Az első helyszínen a kert úgynevezett műhelyébe látogathattak el az érdeklődők, ahol a különböző szárító- és desztillálóberendezéseket ismerhették meg.

A kiselőadásokon számos önkéntesünk beszélt az általuk gyűjtött, vadon termő gyógynövényekről, de nem maradt el a bemutató gyakorlati része sem, ezért a résztvevőkkel közösen fűszer- és fürdősót készítettek. A gyerekeknek gyerekfoglalkozások formájában zajlott a tudásátadás.

A Lókodi Ifjúsági Központon belül működő kompetenciaközpont nagy segítségünkre volt a projekt teljes időtartama alatt, hiszen egyszerre adott otthont a képzéseknek és bemutatóknak, de ugyanitt a résztvevőknek a gyakorlati tudás elmélyítésére is lehetőségük volt.

– A projektben részt vevő munkatársak Svájcba is ellátogattak. Milyen tapasztalatokkal tértek haza?

B. M.: A kirándulás során számos intézményt, feldolgozóüzemet és gyógynövénytermesztéssel- és feldolgozással foglalkozó gazdát látogathattunk meg a Biodinamikus Mezőgazdaságért Egyesület jóvoltából. Számos hasznos tapasztalattal térhettünk haza. Az egyik legmeghatározottabb élménynek mindannyiunk számára az eckarthoffi oktatási és gyógypedagógiai központ látogatása bizonyult, ahol a kerti munka, a gyógynövénytermesztés-, -begyűjtés és -feldolgozás a fogyatékkal élő emberek számára a terápiás gyógyulás részét jelentik.

Próbáltuk megtanulni azokat a módszereket, amelyek akár itthon is alkalmazhatóak lehetnének. Amit a kirándulás, de a külföldi előadók által tartott előadások során is megtanultunk, hogy a minőség a legfontosabb.

Az Alpokban tett látogatás alkalmával olyan gazdákkal találkoztunk, akik gyakorlatilag – bár nagyon sok munkával – ki tudják egészíteni jövedelmüket a gyógynövénytermesztésből és -feldolgozásból. Itthon ez a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, viszont a helyi termékeknek van jövője. A regionális szinten való termesztés és értékesítés sikert hozhat.

erdelyigyogynovenykert

– A projekt jövő év áprilisában zárul le. Milyen terveik vannak az elkövetkező időszakra? Várható folytatása az eddig elkezdett munkának?

B. M.: Mindenféleképpen szeretnénk, ha a projekt befejezésével nem érne véget az eddig kialakult közösségek munkája. A közeljövőben létrehozunk egy jogi struktúrát, amely továbbélteti a projektben megfogalmazott célokat. Ezenkívül a svájci civil szervezetekkel való együttműködésre is kidolgozunk majd egy stratégiát, a Biodinamikus Mezőgazdaságért Egyesülettel közösen.

J. Cs.: Folyamatos adatgyűjtés folyik a különböző, környékünkön megtalálható gyógynövényekről. Az önkéntesekkel együtt szeretnénk feltérképezni azokat a gyakrabban megtalálható gyógynövényeket, amelyek segíthetnek az itt élőknek, jó lenne, ha mindenki megtanulná gyűjteni, használni azokat. Ezeket az információkat hírlevélben és a weboldalon mutatjuk be, a projekt tevékenységei, beszámolói mellett tehát gyógynövényleírásokat is közzéteszünk. A közeljövőben a projektről készülő dokumentumfilm is látható lesz a nagyközönség számára.

– Mi az, ami a legtöbbet adott önöknek ebben a projektben?

B. M.: Az együttes zsibongás. Megtapasztaltam azt, hogy mit jelent a közös munka. A közösségek összekovácsolódása, azok az élmények, amelyeket önkénteseinkkel együtt megélhettünk, örök emlékek maradnak.

J. Cs.: Nagyon szerettem, hogy sokat lehettünk a természetben, az élővilág közelében. Mindezt tehettük úgy, hogy közben emberekkel vettük körbe magunkat, akiktől nagyon sok mindent tanulhattunk.

 


erdelyigyogynovenykert2ERDÉLYI GYÓGYNÖVÉNYKERT

A gyógynövénykert projekt 2015. május 1-jén indult útjára.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

A projekt részeként egy tankönyv is megjelent A fenntartható gyógynövénygyűjtés és -feldolgozás kézikönyve címmel román és magyar nyelven, valamint háromnyelvű plakátokat is szerkesztettek, amelyek a különböző gyógynövények lelőhelyéről, felhasználásáról tájékoztatják az érdeklődőket.

Szintén a projekt fenntarthatóságát szolgálja egy márkanév kialakítása, ezen keresztül válhatnak majd értékesíthetővé az egyesületet alkotó közösségek termékei.

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük