Főoldal / Elemző / VIS MAJOR különböző vállalkozási területeken (2 rész)

VIS MAJOR különböző vállalkozási területeken (2 rész)

Az első részben (VIS MAJOR – normál esetben és most) bemutattuk, hogyan értelmezhető a vis major helyzet jelenleg, a COVID-19 járvány hatósági korlátozásai miatt. Ebben a részben tovább folytatjuk az elemzés ismertetését, amelyet Pantilimon Rikhárd ügyvéd jogi értekezéséből kivonatolunk, kitérve a gyakorlati alkalmazhatóságára példákon, értelmezéseken keresztül.

Lássuk a részleteket az értekezésből (a részletes értekezés elérhető itt):

Munkaszerződések esetében érvényesülhet vis major?

A Munka Törvénykönyvének 50. cikkelye értelmében az egyéni munkaszerződés a karantén vagy a vis maior esetén felfüggeszthető.

A Munka Törvénykönyvének 49. cikke értelmében az egyéni munkaszerződések felfüggesztése hatással van a munkabér kifizetési kötelezettségre.

A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja a munkaadók számára, hogy vis maiorra hivatkozhassanak az alkalmazottakkal kötött szerződések felfüggesztése érdekében.

Például, ha a hatóságok úgy döntenek, hogy bezárják a bevásárlóközpontokat, a kiskereskedőket arra kényszerítik, hogy vis maiorra támaszkodjanak a munkavállalókkal szemben, esetleg a bevásárlóközpont tulajdonosával szemben is.

A munkavállalókkal szemben a felfüggesztés meghatározza a munkavégzés megszüntetését és a fizetés beszüntetését. Nagyon fontos leszögeznünk, hogy a vis maior érvényesítése nem vonja maga után a munkaviszony megszűnését, hanem annak a felfüggesztését idézi elő.

A munkáltatók külön rendelkeznek a munkahely egyoldalú átmeneti megváltoztatásának lehetőségével.

A munkaadóknak nem szabad szem elől téveszteniük azt a tényt, hogy egy ilyen intézkedés a bíróságon megtámadható, és siker esetén a munkavállalóknak joguk van teljes megtérítésre (és az esetlegesen jogellenes intézkedés által közvetlenül okozott egyéb károk, valamint erkölcsi károk megtérítésére is).

Szállítói szerződés esetében érvényesülhet vis major?

A szerződésesteljesítés abszolút lehetetlenségét eseti alapon kell elemezni. Például: olasz vagy spanyol termékeket importáló cég, amelynek az érintett területeken kell áthaladnia, hogy megvásárolja és később szállítsa a megígért termékeket, vis maior okaként hivatkozhat az utazási korlátozásokra, ha bizonyítani tudja, hogy nem vásárolhatja meg ezeket a termékeket más területekről és / más módon. Vagy: az autóalkatrészek gyártói akkor tudnak támaszkodni erre az esetre, ha az alapanyagokat csak ezen országokból importálják és más alternatív megoldás nincs a szállítmányozásra vagy ha van az túlterhes. Természetesen minden esetet külön-külön kell értelmezni, figyelembe véve az individuális paramétereket és feltételeket. Itt minden esetben nagymértékeben befolyásolja a tényállást a vis maior esetet érvényesíteni kívánó fél konkrét helyzete a szállítmányozás tekintetében. Jogvita esetén a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban elháríthatatlan akadályoztatás esete állt-e fenn és hogy a vis maiort érvényesíteni kívánó fél megpróbált-e minden tőle telhetőt megtenni az akadályok leküzdésének érdekében.

Hitelszerződés esetében érvényesülhet vis major?

A társaságoknak felül kell vizsgálniuk a meglévőhitelmegállapodások feltételeit annak felmérése érdekében, hogy képesek-e teljesíteni a közép- és hosszú távon előírt feltételeket, figyelembe véve a tevékenységük konkrét zavarát.

Amennyiben a szerződés végrehajtása a szerződés megkötésekor előrelátott körülmények rendkívüli megváltozása miatt túlzottan bonyolulttá válna, az olyan változás, amely nyilvánvalóan igazságtalanná tenné az adós kötelezettségének teljesítését, az adósok felhozhatják a rendkívüli eseményt, és a bíróság elrendelheti a szerződés kiigazítását, a felek által elszenvedett veszteségek és haszon méltányos elosztását, vagy akár a szerződés megszűnését. Itt megjegyzendő, hogy a kormány vagy a nemzeti bank részéről, vagy a bankok részéről érkezhetnek olyan a kialakult krízis helyzet által generált módosítások, intézkedések, amelyek befolyásolhatják a hitelszerződések szabályrendszerét.

Itt fontos megjegyeznünk, hogy figyelembe véve a járvány okozta veszélyt, valamint a szükségállapot kihirdetését, Románia kormánya közvetlenül beavatkozik a hitelszerződések teljesitésébe, moratóriumot rendelve el a hitelszerződésüket a járvány követkeményei miatt teljesíteni nem tudó banki ügyfelek számára. A moratóriumot szabályozó jogszabály tervezetet többször módosítottak, sőt megjelentetés előtt vissza is vonták. A legutolsó sajtónyilatkozatok szerint, a kormány elfogadott egy a banki kölcsönök kamatfizetésének halasztásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amely a következő napokban meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben, amely nulla kamatot ír elő jelzálogkölcsönökre, valamint az adósság visszafizetésére 60 egyenlő havi részletet, amely esedékes a halasztási időszak vége után. A felfüggesztés időtartamának kamatát a hitelmegállapodás rendelkezései szerint számítják ki, és különálló és független adósságot képvisel a hitelmegállapodásból fakadó egyéb kötelezettségekkel mellett. Ennek az adósságnak a kamat 0%, és az adós 60 egyenlő havi részletben fizeti ki, a halasztási időszakot közvetlenül követő hónaptól kezdve.

Lízingszerződésekre esetében érvényesülhet vis major?

Mindaddig, amíg a javak felhasználását nem befolyásolja a hivatkozott külső eset, az adós nem mentesíthető a bérleti díj fizetése alól. Amennyibben a hatóságok zárolják a javakat vagy vesztegzár alá teszik, akkor vis maiorra lehet hivatkozni a lízing végrehajtásának felfüggesztésére. Itt szintén megjegyzendő, hogy a kormány vagy a nemzeti bank részéről, vagy a lízing cégek részéről is érkezhetnek olyan a kialakult krízis helyzet által generált módosítások, intézkedések, amelyek befolyásolhatják a lízingszerződések szabályrendszerét.

Bérleti szerződés esetében érvényesülhet vis major?

Mindaddig, amíg a javak felhasználását nem befolyásolja a hivatkozott külsőeset, az adós nem mentesíthetőa bérleti díj fizetése alól.

A vis maior vonatkozásában felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem szabad a bérleti díj fizetési kötelezettségének szempontjából úgy tekinteni a COVID-19 járványra, mint egy olyan körülményre, amely automatikusan mentesíteni tud a bérleti díj kifizetésének kötelezettsége alól.

Az egyértelműség kedvéért megemlítjük, hogy a bérlő elvileg, nem tagadhatja meg a bérleti díj kifizetését a COVID-19 járvány miatt elrendelt szükségállapot okán. Ehelyett más jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a szerződéses kapcsolatok kiegyensúlyozásának megkísérléséhez. Ilyen jogintézmény pl. apolgári törvénykönyv 1271 cikkében szabályozott szerződéses kiszámíthatatlanság.

Viszont, ha a hatóságok elrendelik az ingatlanba való belépést (például DSP fertőtlenítés, vesztegzár elrendelése vagy extrém esetben kisajátítják a szükségállapot alatt), akkor vis maiorra lehet hivatkozni a bérleti szerződés felfüggesztésének céljából, de ebben az esetben is a jogszabályok által előirt módon, valamint a vészhelyzet tanúsítvány kiváltásával együttesen.

A 29/2020 sz. sürgősségi kormányrendelet  X. pontja szerint, azok a kis- és középvállalkozások, amelyek részben vagy egészben megszakították tevékenységüket az illetékes hatóságok intézkedéseinek eredményeképpen, valamint rendelkeznek a Gazdasági, Energiaügyi, Üzleti és Környezetvédelmi Minisztérium által kiadott veszélyezett tanúsítvánnyal, a vészhelyzet ideje alatt, halaszthatják a közművek (villamos energia, földgáz, víz, telefon) és internetszolgáltatások, valamint a székhelynek vagy munkapontnak használt épület bérleti díjának a kifizetését.

Fontos leszögeznünk, hogy a bemutatott jogi szabályozás a fizetési halasztás lehetőségét termeti meg, nem pedig mentességet a fizetési kötelezettség alól.

Mit jelent és hogyan működik szerződés tartalmának bíróság általi módosítása?

A Polgári Törvénykönyv által vis maior esetére kilátásba helyezett harmadik jogkövetkezmény az, hogy a bíróság valamely szerződőfél kérelmére módosítja a felek közötti szerződéses jogviszonyt. Erre azonban csak rendkívül szűk körben, számos feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, és még akkor sem kötelessége a bíróságnak a szerződés tartalmát a fél kérelmének megfelelően módosítani.

A szerződés bíróság általi módosítására csak akkor kerülhet sor, ha tartós jogviszonyról van szó, és a szerződés megkötését követően előállt egy olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, nem a szerződőfél idézte elő, nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.

A fentiek alapján a szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség.

Nem elegendő a törvény önkényes értelmezése érdemes tapasztalt szakemberhez fordulni. Hogy miért?

Ha egy esemény (vagy eseménysorozat) vis maior-záradékot vált ki, a záradékot aktiváló fél felfüggesztheti, halaszthatja vagy felmentheti szerződéses kötelezettségeit. Hasonló mértékben használhatja a szerződőfél a jogalkotó által létrehozott relatív vélelmet, vis maior-záradék hiányában.

Bármely jogi személy aktiválhatja a vis maior záradékot és kérheti a vis maior védelmet a jogszabály alapján, ha egy előre nem látható és elkerülhetetlen esemény miatt nem képes eleget tenni partnerével szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek.

A vis maior értesítése mentesíti a felelősség alól azt a felet, aki vis maior eseményre hivatkozik, feltéve, hogy az eseményt a felek akaratától független, idegen körülmények generálják, azt nem lehet visszatartani, és a felek nem háríthatják el.

Azonban nem elegendő, ha a fél hivatkozik e záradékra vagy jogszabályra. Először az érdekelt félnek ellenőriznie kell a szerződésben használt klauzákat, különösen azokban a szerződésekben, amelyekben a vis maior kikötéséről tárgyaltak és korlátozottak annak hatásai.

A vis maior esemény meghivatkozása mellett számos bíróság azt is megköveteli annak bizonyítására, hogy a fél az esemény bekövetkezésétől függetlenül megkísérelte végrehajtani a szerződést, alternatív végrehajtási módozatot keresve.

Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredőkárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.

A koronavírus okozta üzleti nehézségek sokszor nem a szerződés lehetetlenüléséhez, csupán megszegéséhez vezetnek –például késedelemhez vagy részteljesítéshez.

Ha a szerződések ezt előírják, az érdekelt félnek igazolást kell kiváltania a vis maior vonatkozásában a Kereskedelmi és Iparkamarától. Hasonló módon az új relatív vis maior vélelem esetében is egy ilyen jellegűigazolás kiállítása szükséges.

Kínában eddig több mint 3000 vis major igazolást adtak ki.

A szerződőfeleknek óvatosnak kell lenniük, mielőtt a vis maior eseményt a közelmúltbeli koronavírus-kitörés alapján bejelentik. Az ilyen nyilatkozat, ha indokolatlannak bizonyul, a vétkes fél köteles a megkárosított partner felmerült költségeinek és kárának megtérítésére.

Olvasta már ?

Vállalkozás a jövő nemzedék szemüvegén át

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük