Az Oktatási és Kutatási Minisztérium a megyei tanfelügyelőségek közreműködésével július 20-án szervezte meg országos szinten, egységesen a versenyvizsgára jelentkezett pedagógusok írásbeli próbáját, amelynek eredményeit július 27-én, szerdán hozták nyilvánosságra. Aki elégedetlen az eredményével, ez esetben is megóvhatja azt, a fellebbezéseket követően augusztus 3-án közlik a végleges eredményeket. Az első gyűlések a helyek elosztásáról augusztus 8–9. között zajlanak. Ezt követően több szakaszban zajlik majd a pedagógusi állások elosztása, legutoljára szeptemberben – ha maradnak állások – a szakképzettleneknek szerveznek helyi szinten vizsgákat. A versenyvizsgán kívül a pedagógusok számára a nyári időszakban zajlik a többi megmérettetés is – a véglegesítő és a II. fokozati vizsga –, és augusztus 31-ig kell beadniuk a továbbképző központokba a módszertani-tudományos dolgozatukat azoknak az oktatóknak, akik I. fokozati vizsgára jelentkeztek a 2014–2016. között zajló szesszióban.
Amint a fenti rövid összefoglalásból is látszik, a pedagógusok jó része nyáron sem pihen vagy vakációzik, hanem tanulással, vizsgázással tölti idejét. Ha nem kell versenyvizsgázniuk, akkor a véglegesítő vagy a II. fokozati vizsgára készülnek, vagy épp az I. fokozati módszertani-tudományos dolgozatukon végzik az utolsó simításokat, hogy a nyár végére bedhassák azt.
A versenyvizsga
A versenyvizsga egyesek számára évente ismétlődő megmérettetés, hiszen aki nem éri el a hetes általánost, az nem kaphat címzetes állást, és csak ideiglenesen alkalmazzák valamelyik oktatási intézményben. Aki hetesen felüli általánost ér el, annak sem biztos a címzetes állása, hiszen ilyenből egyre kevesebb van országos szinten. Így mostanra ezen a területen is bekövetkezett Romániában a munkanélküliség, hiszen egyre több egyetemet végzett nem kap állást a tanügyben. Olyanok is sokan vannak azonban, akik meg sem próbálnak versenyvizsgázni, hanem az egyetem elvégzése után külföldön próbálnak szerencsét.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium által kiadott módszertan szerint a versenyvizsgázó pedagógusok jegyét – ami alapján a címzetes és a helyettesítői állások közül választhatnak – a gyakorlati és az írásbeli próba eredménye adja: a tanításra kapott jegy 25 százalékot nyom a latban.
A minisztérium közleménye szerint országos szinten a versenyvizsgára beiratkozott 26 223 jelölt közül 22 866-an (87,20%) vehettek rész a megmérettetésen. A 2016-ban végzettek közül 3162-en jelentkeztek a vizsgára, 11,5 százalékuk orvosi vagy egyéb okok miatt nem vett részt a vizsgán, 29 jelöltet pedig csalás vagy csalási kísérlet miatt eltávolítottak a vizsgáról. Ez utóbbiak a következő tanévben nem kaphatnak állást a tanügyben. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség tájékoztatása szerint a megyében 288-an iratkoztak be a versenyvizsgára, a vizsgázóknak 34 címzetes állást tudnak felajánlani, de az állások és állástöredékek száma ennél sokkal nagyobb: 410,71. A versenyvizsgára 39 tantárgyból jelentkeztek, legtöbben az óvónői (52-en), tanítói (40-en) és testnevelőtanári (21-en) állásokra, de több tantárgyból csak egy-egy jelentkezőt tartottak nyilván, így például francia nyelvből és irodalomból, katolikus vagy ortodox hitoktatói szakon stb. Kovászna megyében az egyetlen vizsgáztató központban, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpontban mérettettek meg a pedagógusok. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség honlapján szereplő adatok szerint Hargita megyében két vizsgáztató központban összesen 522-en jelentkeztek a vizsgára, a legtöbben itt is az óvónői és a tanítói állásokra pályáztak. A három székelyföldi megye közül Maros megyében volt a legnagyobb a jelentkezők száma: összesen 929 pedagógus vizsgázott három vizsgáztató központban.
A versenyvizsga tételeiről
A tételek szerkezete azonos szemléletet tükrözött minden tantárgyból: a pontszámok egyharmadát (30 pontot) a szaktudásra, egyharmadát (30 pontot) szaktárgya tanításának módszertanára és egyharmadát (30 pontot) a tanítás-nevelés általánosabb pszichopedagógiai kérdéseire kaphatta a vizgázó. A jelöltek közül egyedül az óvónőknek és tanítóknak kellett az első pontnál két tantárgyból írniuk: az anyanyelv mellett román nyelvből és irodalomból is. Sokszor, több fórumon is elhangzott, hogy ez hátrányosan érinti őket, hiszen az írásra fordított négy órában még akkor is nehezebb nekik jól teljesíteni, ha jól felkészültek. A közel két évtizedes panaszok ellenére az évek során ebben a vonatkozásban semmi sem változott, maradtak a hátrányos helyzetet szülő követelmények. Így román nyelvből és irodalomból – a 2015 őszén megjelent, sokkal hozzáférhetőbb új vizsgatanterv ellenére – olyan román és ifjúsági világirodalmi ismeretekből is számot kellett adniuk az óvónő- és tanítójelölteknek, amelyeket soha nem fognak tanítani elemi tagozaton, de különösen nem óvodai szinten. Magyar nyelvből és irodalomból is csak 2015 őszén változott meg a vizsgatanterv, amelyet most már sokkal inkább a jelöltek speciálisabb igényeihez igazítottak, így többnyire gyermek- és ifjúsági irodalmi – és nem általános irodalmi – ismereteikről és képességeikről kellett számot adniuk. Ez idáig anyanyelvi vizsgatantervük tartalma és követelményei inkább az érettségi tantervéhez hasonlítottak. A tételek második és harmadik pontja a pedagógiai gyakorlathoz szükséges elméleti ismereteket kérte számon minden tantárgyból, így nagyjából jól kiegészítette a gyakorlati vizsgára – tanításra – kapott jegyet. Az évek során azonban az bizonyítódott, hogy a frissen végzetteknek jobb az elméleti tudásuk, a régebben tanítók pedig módszertani kérdéseket oldanak meg sikeresebben.
A versenyvizsgához kapcsolódó általános kérdések
Az oktatás szakértői közül sokan és sokszor megfogalmazták azt a véleményt, miszerint a pedagógusi állások megszerzésének ez a központosított módja nem kedvez az oktatási rendszer decentralizációjának, a helyi jellegű döntések meghozatalának és a helyi oktatási-nevelési programok kialakításának. A rendszerváltás után egyedül az oktatási rendszerben nincs igazi verseny, hiszen aki címzetes állást szerez, az nyugdíjazásáig kevés munkával is megtarthatja azt, és a friss végzősöknek esetleg még akkor sem jut állás, ha a legkitűnőbb eredményeket érik el az egyetemen és a versenyvizsgán. Ez a rendszer egyáltalán nem kedvez a minőségi oktatás megteremtésének, ennek ellenére a döntéshozók – és a szakszervezetek is – mereven ragaszkodnak ehhez, mint ahogy a központosításhoz is. Így olyan visszás helyzetek teremtődnek, hogy például a versenyvizsgán elért néhány századnyi pontkülönbség miatt egy adott helységben élő pedagógus más helyre ingázik, az ő településére pedig máshonnan érkezik tanítani a tanár. Így rengeteg pénz pazarlódik, de legfőképpen az az elv nem tud gyakorlatba ültetődni, miszerint a pedagógus a helyi közösség kulturális és közösségi életének mozgatója, a tanulók szabadidejének szervezője is legyen.
A véglegesítő, II. és I. fokozati vizsgáról
Tudomásom szerint a romániai oktatási rendszer az egyedüli a világon, ahol az egyetem elvégzése és egy év tanítás után, nagyjából a versenyvizsgához hasonló módon kell bebizonyítania a pedagógusnak, hogy méltó arra, hogy véglegesen az oktatási rendszerben maradjon. Egy év alatt két alkalommal az osztályban is ellenőrzik munkáját, s legkevesebb nyolcast kell elérnie ezen a megmérettetésen, mint ahogyan majd a vizsgán is. A dolog érdekessége még az, hogy a legkevesebb nyolcas gyakorlati jegyet be sem számítják majd a véglegesítő vizsga általánosába, az csak az ún. belépőt jelenti a megmérettetésre. És nagyon sokan nem tudják teljesíteni a megszabott követelményeket: az átmenési arány ezen a vizsgán az előző években nagyjából ötven százalék körüli volt. A megmérettetés után pedig sokan megfogalmazzák: nem tudnak eleget, és tömegesen buknak a pedagógusok, akkor hogyan akarnak tanítani, hogyan követelnek a tanulóktól. Pedig nem is olyan egyszerű teljesíteni a vizsgakövetelményeket, és több területen nyolcason felül értékelhető tudást bizonyítani.
A pedagógusoknak a továbbiakban – ha szakmailag képezni akarják magukat, továbbá ha lényegesebb fizetésemelést akarnak elérni – meg kell szerezniük a II. és az I. fokozatot. Ezeket a vizsgákat már az egyetemek mellett működő továbbképzési központok szervezik. A II. fokozati vizsgát augusztus végén a versenyvizsgához és a véglegesítő vizsgához hasonló módon, azonos tanterv alapján szervezik. Az első fokozatot pedig két év alatt szerezheti meg az oktató, ha egy interjún be tudja bizonyítani, hogy módszertani-tudományos kutatásra alkalmas, valamint a témája és a váza is megvan már egy ilyen jellegű dolgozatnak. A sikeres interjú után két év áll a jelölt rendelkezésére, hogy el is végezze a kutatását, és annak eredményeit egy dolgozatban bemutassa, rögzítse.
Tehát nemcsak a tanulónak „nehéz az iskolatáska”, az őt oktatónak is magasszintű követelményeknek kell eleget tennie, ha a pályán akar maradni, és korszerű pedagógusi képességekkel szeretne rendelkezni.
A véglegesítő vizsgáról
Augusztus 4.: véglegesítő vizsga a tanfelügyelőségek által kijelölt vizgaközpontokban
Augusztus 11.: a vizsgaeredmények közlése
Augusztus11–12.: a fellebbezések benyújtása
Augusztus 12–17.: a dolgozatok újrajavítása
Augusztus 18.: a végleges eredmények közlése
Augusztus 19–30.: a vizsgán átment pedagógusok névsorának továbbítása az Oktatási és Kutatási Minisztériumba, az eredmények érvényesítése, jóváhagyása.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819